Rábakethely gótikus temploma

R E J T Ő Z K Ö D Ő M A G Y A R O R S Z Á G

Fotó: Tóth Tibor„ title=”Fotó: Tóth Tibor„ hspace=”4„ width=”240„ height=”182„ align=”left„ />Kethely, a Rába jobb partján fekvő Árpád-kori helység 1950 óta a szomszédos Szentgotthárd városrésze. Neve először 1350-ben szerepel írásban Kedhel alakban. A beszélő helynév arról árulkodik, hogy a községnek keddente tartott hetivására volt, a piactartási jog pedig arra utal, hogy a település kiemelkedett a környék falvainak sorából. Ezt erősíti meg a temetődomb magaslatán álló tekintélyes templom, amelynek méretei és gótikus formajegyei a XIV. századi rangos kegyúri építkezések színvonalát idézik.
A Rába menti falvakat a XII–XIII. században a szentgotthárdi cisztercita apátság birtokolta. III. Béla király a francia földről, Trois-Fontaines-ből behívott szerzetesek számára 1183-ban alapított monostort, és adományokkal is bőkezűen ellátta őket. A X. század óta lassan, de folyamatosan betelepülő vidék a nyugati határt védelmező gyepűrendszer része volt, a király tulajdonát képezte, s az is maradt egészen az Árpád-kor végéig. III. Orbán pápa 1187-ben kelt oklevele a Szentgotthárd környéki helységeket grangia, azaz major néven sorolja fel, Kethely azonban nincs köztük. Ez arra utal, hogy már ekkor népesebb település, önálló egyházas község volt, román kori templommal a temetőjében, a gótikus épület előzményeként. Ezért nyerhette el a jogot hetipiac tartására, amikor pedig 1391-ben Zsigmond király Szécsi Miklós nádornak adta át az apátság kegyúri jogát, Kethely kisnemesi településként szerepelt a birtokok között.
A XV. században végig a főrangú Szécsi család uralta Szentgotthárd környékét (Mátyás király, megelégelve Szécsi Tamás garázdálkodásait, megpróbálta visszavenni Zsigmond adományát, sikertelenül). A ma is látható hosszú hajós, nyugati tornyos, sokszögzáródású templom azonban minden bizonnyal valamelyik Szécsi uraság pénzéből épült az ősi Mindenszentek titulusú egyház helyén. Történetét békétlenség, tragikus események kísérték végig. 1556-ban Szécsi Margit fegyverrel űzte el a szerzeteseket; 1605-ben Bocskai fejedelem vezére, Németi Gergely portyázott Szentgotthárd körül, mire Tieffenbach császári főkapitány lerombolta a monostort, és felperzselte a szomszédos falvakat. Többszöri török támadást követően Kethely behódolt a kanizsai basának (1638), az 1664. évi nagy ütközetben ismét a lángok martaléka lett a település. A XVIII. században visszatért ciszterciták gondozta templomot az 1800-as években építették újjá késő barokk stílusban.
A templomdomb tövében kis tér viseli Brenner János nevét. A 26 éves szerzetest – a Mindenszentek-templom káplánját – az 1956-os forradalom leverését követő bosszúhadjárat során, 1957. december 15-én, kommunista bűnözők felbujtására, aljas és brutális módon meggyilkolták. A mártír pap emlékére 1993-ban kápolnát emeltek, boldoggá avatási eljárása tíz éve folyik a Vatikánban. Az „ördög” nem nyugszik Rábakethelyen: 2008. december 5-én ismeretlen tettesek összetörték a temetőkerti kálvária mind a 14 stációjának üvegfestményeit.