Sarccal pótolja mulasztását a kormány

Adatok téves értelmezésén alapulhat a kormány azon „kőbe vésett” szándéka, amely szerint 120 milliárd forintot vonnak el jövőre az önkormányzatoktól – olvasható ki az Állami Számvevőszék legfrissebb jelentéséből. Bár az utóbbi években nőtt a települések vagyona, ez főként az eladósodási, kötvénykibocsátási folyamatnak köszönhető. Az állam továbbra sem hajlandó meghatározni egyértelműen az önkormányzatok kötelező feladatait, azok forrásait.

Jogsértések Soroksáron és a Hegyvidéken. Az ÁSZ 2009-ben ellenőrzést tartott Budapest XXIII. és a XII. kerületében is. A jelentésekben kiemelten szerepelnek a korábbi években is feltárt szabálytalanságok, amelyekre azonban hiába tettek javaslatot, azok a mai napig nem teljesültek. Soroksáron a függetlenként szereplő, a választásokon azonban rendre MSZP–SZDSZ-es támogatást élvező Geiger Ferenc polgármester éppúgy nem tartotta be a lakástörvény előírásait, mint fideszes kollégája, a Hegyvidéken biztos jobboldali többséggel rendelkező Pokorni Zoltán. Egyikük sem intézkedett, hogy az önkormányzat befizesse a lakáseladásokból származó bevételek fővárost megillető részét. A soroksári polgármester ezenfelül megsértette a vízügyi törvényt, amikor nem tett semmit egy víznyomócső tulajdoni helyzetének rendezésére. Pokorni Zoltán többek között az önkormányzati törvényben előírt hatásköri szabályokat szegte meg, amikor képviselő-testületi döntés nélkül döntött közművelődési támogatásokról. Később ezt pótolta a testület, azonban utóbb az államháztartási törvény sérült, amikor a kapott pénzzel el nem számoló pályázókkal nem fizettették vissza a támogatást. A Hegyvidéken további szabályszegést tapasztaltak az ellenőrök a költségvetési koncepció, a gazdálkodási, illetve a zárszámadási rendeletek összeállításánál, pénzek átcsoportosításánál.

Nincs egyensúlyban a költségvetés, a bevételek nem fedezik a kiadásokat az önkormányzatok jelentős többségénél – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének 2008. évi ellenőrzéséről szóló jelentésben. Kiderült: hiába nő évről évre a helyi vagyon, részben az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknak, döntően az üzemeltetésre, kezelésre, koncesszióba adott eszközöknek köszönhetően az elmúlt három évben az önkormányzatok több mint kétharmada hiánnyal hagyta jóvá éves költségvetését. – Az önkormányzati pénzállomány 2005-höz képest 126 százalékkal nőtt a kötvénykibocsátásokból származó bevételek következtében. A kötelezettségvállalás ezen időszak alatt a duplájára emelkedett, miközben a kormányzat az ÁSZ rendszeres javaslata ellenére sem volt hajlandó egyértelműen szabályozni az önkormányzatok kötelező feladatainak körét, azok finanszírozását. A fentiek függvényében teljesen megalapozatlannak, alátámaszthatatlannak látszik a Bajnai Gordon vezette MSZP-s kormány azon „kőbe vésett” szándéka, amelynek alapján 120 milliárd forintot vonnának el jövőre az önkormányzatoktól.
Ismert, az újabb megszorítási tervet a miniszterelnök még az MSZP júliusi kongresszusán jelentette be, azt nem előzte meg semmilyen érdekegyeztetés, nem hívták össze a kormány és az önkormányzatok érdekegyeztető fórumát. Az elvonások ellen valamennyi önkormányzati szövetség tiltakozott, a sarcot ellenzéki és kormánypárti polgármesterek egyaránt elutasítják. Miután a kormány évek óta adós az állam helyett végzett kötelező önkormányzati feladatok pontos meghatározásával, a forráskivonás valójában csak a mulasztás pótlásának tűnik.
A számvevőszék 3194 önkormányzat közül több mint százat, közöttük öt megyeit, hat megyei jogú városit, hat fővárosi kerületit, 65 városit, két nagyközségit és 25 községit vizsgált. Egyértelművé vált, hogy az utóbbi években tovább folytatódott az önkormányzatok eladósodása, különösen a kockázatos kötvénykibocsátás, és ez hosszú távon kedvezőtlenül befolyásolja jövőjüket, pénzügyi helyzetüket. Az ÁSZ jelentése megerősíti, hogy a szabályozás hiányosságai miatt a költségvetési gazdálkodás belső ellenőrzése az önkormányzatok közel negyedénél gondot okoz, a közérdekű adatok elektronikus közzétételét, a nyilvánosság előtti átláthatóságot ötven százalékuk sem biztosította. A vizsgálók megjegyzése szerint a jogszabályok előírásai itt is ellentmondásosak, mint ahogy továbbra sem egyértelműek az önkormányzati vagyonátminősítések, a társulási elszámolások szabályozásai, valamint visszásságok tapasztalhatók az önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásánál, értékesítésénél is. – Az európai uniós források igénybevételére és felhasználására a szabályozottság terén az ellenőrzött önkormányzatok négyötöde nem készült fel eredményesen – olvasható a jelentésben.
A számvevőszéki észrevételekre reagálva a kormány jelenlegi illetékesei, közöttük a pénzügyminiszter, az igazságügyi és rendészeti miniszter és az önkormányzati tárca vezetője is azt ígérte, hogy azokat a következő jogalkotási javaslatok elkészítésénél figyelembe veszik.