Sokan tartoznak a számlákkal

Nemcsak a devizahitelüket törleszteni képtelen adósok vannak nagyon nehéz helyzetben, több százezer honfitársunk áll azon dilemma előtt, hogy élelmiszert vásároljon, vagy a közüzemi számláit fizesse be. Pontos és naprakész számokkal sajnos nem szolgálnak a díjbeszedők, de a Magyar Szociális Fórum becslése szerint több mint 200 ezren halmoztak fel félmillió forintnál nagyobb tartozást.

Nehéz megmondani, hogy mennyien tartoznak hazánkban közüzemi díjakkal, a lapunk által megkérdezett szakértők becslései is széles skálán mozognak. Ugyanakkor abban egyetértenek a szociális területen dolgozó szakemberek, hogy több tízezer honfitársunk tartozik akkora összeggel a szolgáltatójának, hogy segítség nélkül esélye sincs az elmaradás rendezésére. Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum elnöke szerint több mint kétszázezer honfitársunk halmozott fel félmillió forintnál nagyobb közüzemi tartozást. – Mára eljutottunk odáig, hogy emberek tízezreinek kell arról döntenie, hogy élelmiszert vásárol, vagy a számláit fizeti be – közölte a szakember. Simó szerint a közüzemi számlákkal tartozóknak eddig
könnyebb volt a helyzetük, mint azoknak, akik a devizahitelüket nem tudták törleszteni, mert velük türelmesebbek voltak a szolgáltatók, de ma már ők számítanak a legveszélyeztetettebb csoportnak. Könnyen végződhet akár kilakoltatással is a díjak be nem fizetése – állítja a szakember.
Bacsó Nándor, az energiaszámlák miatt nehéz helyzetbe kerülőket segítő Héra Alapítvány ügyvezető igazgatója lapunkkal közölte: a szociálisan rászoruló díjhátralékot felhalmozók becslésük szerint 50-60 ezren lehetnek. Ugyanakkor még egyszer ennyien vannak azok az adósok, akik nem azért nem fizetik ki a számláikat, mert nincs rá pénzük, hanem azért, mert folyton halogatják a rendezését, esetleg nem is szándékoznak befizetni azt – tette hozzá. Az ügyvezető szerint sokan csak akkor fizetik be a díjat, ha kikapcsolják náluk a szolgáltatást. – Nem is gondolnánk, hogy mekkora tartozások jöhetnek öszsze a számlákból. A több százezer forintot is elérhetik a hátralékok – állítja Bacsó Nándor. A tartozások egyébként nem egyenletesen oszlanak el az országban, vannak olyan gócpontok, ahol különösen nagy a nem fizetők aránya. Ezek közé tartozik Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Baranya és Somogy megye – nyilatkozta az ügyvezető igazgató. A Héra Alapítványtól segítséget kérők száma január óta folyamatosan emelkedik, s várhatóan még legalább egy évig emelkedni is fog – közölte Bacsó Nándor. A tartozások növekedését jól szemléltetik a Díjbeszedő Zrt. tavaszi adatai. Az akkori prognózis szerint fejenként 63 ezer forint kifizetetlen számlát halmoz fel az idén a magyar lakosság. Két évvel ezelőtt még 38 ezer forint jutott egy emberre.

FEOSZ: Jogtalan pénz a krízisalapba. Törvényellenesen kerül a Magyar Államkincstárnál kezelt kríziskasszába az a pénz, amelyet az áramfogyasztók kaptak volna vissza túlszámlázás miatt a négy áramszolgáltatótól – közölte a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ). A négy áramszolgáltatónak – E.ON, Elmű, Émász, Démász – több mint 5 milliárd forintot kellett volna visszajuttatniuk a fogyasztóknak, mivel egy árrés összegét a jogszabályban előírtnál magasabban állapították meg, s ezért túlszámláztak. A többletbevétel 60 százalékát a lakossági folyószámlán vagy áramszámlán kellett volna az áramszolgáltatóknak jóváírni, negyven százalékot pedig egy, a rászoruló villamosenergia-fogyasztókat támogató alapítvány számlájára kellett
volna befizetni – emlékeztet a közlemény. Egy július 6-án született új határozat szerint azonban a 60 százalékot nem a fogyasztóknak, hanem a krízisalapba kell az áramszolgáltatóknak fizetniük. A fogyasztóvédők szerint ez az eljárás törvényellenes: ha a szolgáltatók túlszámláznak, akkor a pénzt a fogyasztóknak kell visszafizetni, ők döntik el, hogy mikor és mire fordítják ezt az összeget – írják közleményükben.