A BKV milliárdos tanulmánylistája

Aba Botond, Antal Attila és Kocsis István vezérigazgató idején összességében százával dolgoztak ki tanulmányokat, végeztek vizsgálatokat közpénzből a BKV-nál. A Magyar Nemzethez eljutott legfrissebb összesítés szerint a ma már csőd szélén álló közlekedési társaságnál nem sajnálták az összességében milliárdnyi közpénzt az újságokban róluk megjelent negatív hírek összegyűjtésére, a tavaly megbukott járatritkítási terv népszerűsítésére, különféle vagyonvédelmi vizsgálatokra, akárcsak a már ismertté vált tanácsadói szerződésekre. A fővárosban az utóbbi idők legnagyobb politikai botrányában a várost vezető MSZP–SZDSZ-es koalíció vitái után ugyan rendteremtést ígér, a következő választások esélyese, a Fidesz szerint csak a nyomozó hatóságok deríthetik ki, mi történt a BKV-nál az elmúlt években.

2009. 09. 17. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csak tanulmányokra és vizsgálatokra több mint 1,2 milliárd forintot fizetett ki a BKV Zrt. az elmúlt négy és fél évben, azonban a különböző cégeknek adott megrendelések összértéke ennek a sokszorosa – derült ki a lapunk birtokába került belső összesítésből. Miközben a fővárosi önkormányzat százszázalékos tulajdonában álló, a Budapestet irányító MSZP–SZDSZ-es városvezetés másfél évtizede alatt a csőd szélére juttatott közlekedési cég csaknem 90 milliárd forintos adósságállománnyal és több mint húszmilliárdos veszteséggel küszködik, a pénzszórás szinte folyamatos. A táblázatokba foglalt összesítésben áfa nélkül, nettó összegben szerepelnek a korábban már ismertté vált legsúlyosabb esetek, így a GPS Capital, a Political Capital Tanácsadó Kft. társcége megbízása, amelyet a 2008-ban távozott vezérigazgató, Antal Attila írt alá A BKV Zrt. érdekeinek kormányzati érvényesítése és megítélésének javítása, lobbitevékenység ellátása címmel. Bár a GPS Capital lapunkhoz eljuttatott közleményében nettó 25,036 millió forintos megbízásról ír, a táblázat szerint az összeg pontosan 29,3 millió forint volt, amelyből 7,060 millió forintot fizettek ki.
A szerződések jelentős része Regőczi Miklós akkori kommunikációs vezérigazgató-helyettes, korábbi MSZP–SZDSZ-es székesfehérvári önkormányzati képviselő nevéhez fűződik. A legfeltűnőbbek közé tartozik összesen 20,280 millió forintos kifizetéssel az a két tanulmány, amelyet az Anova Bt. készített. Az egyik így szólt: havi jelentés és elemzés készítése a BKV-t érintő pozitív, negatív kommunikációs jelenségről, míg a másik a Válaszd a közösségi közlekedést című kísérleti közlekedési program megtervezése és végrehajtása.
A megrendelt, de ki nem fizetett tanulmányok rovatában szerepel a „Progreszszív BKV” is, míg a Gyurcsány Ferenchez köthető Demos Magyarország által készített, hivatalosan ki nem fizetett, Honnan hová – stratégiai audit 2005 című munka.
Elindult a lavina
A napokban látszólagos egyezséggel végződött koalíciós huzakodás mögött jóval súlyosabb ügyek állnak, mint a BKV a sajtóban lépten-nyomon hangoztatott felügyeleti kérdése. Az eddig megismert tények szerint a koalíció 2006-tól kezdődött korszakában kifizetett, összességében 3 milliárd forintot is meghaladó végkielégítések és egyéb személyi juttatások, még a minisztériumoknál és az állami cégek jelentős részénél is elképzelhetetlen fizetések, prémiumok, valamint a korrupciógyanús, ki nem vizsgált közbeszerzések és a sok milliárd forintért megrendelt tanácsadói szerződések ügyei összenőttek Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes nevével. A politikus idén július elején a jelenlegi vezérigazgató, Kocsis István leváltását kezdeményezte, de nem a BKV-nál, hanem korábbi vezetői állomásán, a Magyar Villamos Műveknél (MVM) kipattant ügyei miatt. Miután ez a ma már mellékszálnak tűnő kezdeményezés elhalt, a BKV botránykrónikájának legújabb fejezete július 23-án kezdődött, amikor lapunk megírta: a cégnél 2008-ban csaknem százmillió forintot fizettek ki Szalainé Szilágyi Eleonóra humánpolitikai igazgatónak, aki ennek ellenére tovább dolgozhatott a cégnél, mint később kiderült – 200 ezer forintos ellátással lezárt nyugdíjazása ellenére – naponta 160 ezer forintért. Bár a BKV most már megpróbálja visszaszerezni a pénz nagy részét, a belső vizsgálatok nyomán az is napfényre került: a végkielégítést Szalainé saját magának utalványozta ki. Az ügyben a fővárosi Fidesz a legfőbb ügyészhez fordult, és a nyomozó hatóság döntése alapján hűtlen kezelés megalapozott gyanújával már a rendőrség folytatja a büntetőeljárást.
Titokszobától a Combinóig
Közben egyre több végkielégítési eset bukkant fel a nyilvánosság előtt, így Bosnyák Gyuláé, a BKV stratégiai igazgatójáé, aki negyvenmillió forinttal a zsebében távozott a cégtől, miután menesztették a járatritkítási tervek miatt. Szalai Lászlót, a BKV egykori kabinetfőnökét végkielégítés nélkül küldték el a cégtől. A vezető bírósághoz fordult, ahol a BKV-t első fokon százmillió forint megfizetésére kötelezték. A BKV Zrt. augusztus elején a Magyar Nemzet kérdésére elismerte: Balogh Zsolt általános vezérigazgató-helyettes, aki 2008-ban megbízott vezérigazgatóként aláírta a százmilliós kifizetésekkel járó szerződéseket, végkielégítés nélkül távozott. A botrányok miatt a BKV-t ma már nem felügyelő Hagyó Miklós, a cég felügyelőbizottsága is vizsgálatokat kezdeményezett, de előkerültek a már egy évvel ezelőtt, úgynevezett titokszobában őrzött tanácsadói szerződések is. Akárcsak a BKV más botrányainál, a tanulmányok és vizsgálatok megbízásainál is, a köztudatban Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester embereként ismertté vált Aba Botond vezérigazgató korszakáig nyúlnak vissza a szálak. Miután a Medgyessy-kormány 2003-ban gyakorlatilag konszolidálta a BKV-t, átvállalta és kifizette az önkormányzati társaság akkori, több tíz milliárd forintos adósságát, 2005-ben, illetve 2006-ban megbízások sokaságával ismét megindult a lecsúszás. Külső cégekkel többek között olyan feladatokra kötöttek megbízásokat, mint „az ellátási kötelezettség és a gazdaságosság ellentmondásai”, amelyért 7 millió forintot fizettek ki a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésgazdasági tanszékének, 15 millió forintot ért a BKV-nak az „intelligens kártyás” fizetési rendszerek összehasonlítása, közel 3,5 millió forintot az „esélyegyenlőségi törvény előírásainak való megfelelés vizsgálata”, míg 27,5 milliót a „társasági információ- és tudásmegosztás vállalati portál bevezetésével”. Az azóta is kedvelt BKV-s kommunikációra is sok millió forintot költöttek, így 8 milliót szántak a cég szakemberei által készített „forgalomirányítási és dinamikus utastájékoztatási projekt szakmai bírálatára”, különösen figyelemre méltó lehet a 4,7 millióért megrendelt munka, amelynek címe: Hatástanulmány készítése facility managementet segítő komplex informatikai rendszer bevezetéséhez.
Ismeretes, Aba Botond vesszőfutását a 40 milliárd forintért a Nagykörútra vásárolt Combino villamosok botránya indította el. A fővárosi ellenzék már a Siemens cég megbízásánál korrupciógyanút vélt felfedezni, ám hiába kezdeményezett vizsgálatokat, azt az akkor még jelentős fölényben lévő balliberális pártok lesöpörték. Korábban hasonlóan nagy vitát, már akkor is koalíciós szakítással való fenyegetést váltott ki az MSZP és az SZDSZ között a használt hannoveri villamosok beszerzése, ám az igazi skandalumot éppen a 2006-os választási kampány hozta, amikor kiderült: hiába újítják fel a megállókat az új villamosok miatt milliárdokért, a felső vezetékek elhanyagoltsága miatt azok nem bírják el a német járművek áramszedőit, és ezután sorra dőltek a villanyoszlopok a Margit hídon. Bár csaknem másfél milliárd forintért később még a szándékosan leszereltetett légkondicionáló berendezéseket is újra be kellett építtetni, az ügyben folytatott vizsgálatok nem állapítottak meg felelősöket annak ellenére, hogy a leírtak szerint súlyos hanyagságokat, szabálytalanságokat követtek el a BKV-nál.
Milliárdok végkielégítésre
A Fővárosi Közgyűlésben a 2006. októberi önkormányzati választás után éppenhogy egyfős többséget felmutató koalíció egyik új erős embere, a városüzemeltetési hatáskört ugyancsak szocialista elődjétől átvevő Hagyó Miklós személyesen lobbizott jelöltje, Antal Attila mellett. A veszteségek lenullázásának ígéretével még az ellenzék egy részét is meggyőző új vezérigazgató idején folytatódtak a BKV-nál a botrányok.
A most lapunk birtokába jutott összeállításban részben szerepelnek azok a megrendelések, amelyek alapján a Fidesz az elmúlt hetekben másodszor is ügyészséghez fordult. Az ellenzék így a nyomozó hatóságok segítségét kéri további nyolc szerződés ügyében, a táblázatunkban is szereplő és már említett GPS Capitalnak adott megrendelés, a szintén már korábban lapunk által is nyilvánosságra hozott kisföldalatti luxusmetróvá pozicionálását, illetve a libegő, a sikló és a fogaskerekű népszerűsítését szorgalmazó, sok millió forintos tanulmányra kifizetett közpénzek sorsának felderítéséhez. Az összesítésben ugyan nem szerepel, de már a legfőbb ügyész asztalán van az a dokumentum is, amelyet a Kornusz Kft. készített 52 millió forintért, és amelyben a Blikk mai számában közöltek alapján Korda György pókerezésével vagy Dévényi Tibor nosztalgiaestjével kezelték a válságot. A feljelentések sora folytatódott a BKV „zöldarculatára” kiadott, „csak” 4 millió forintos megbízással, Horváth Éva, Hagyó Miklós kommunikációs főtanácsadójának BKV-s alkalmazásával, illetve az élettársa cégének kidott munkával, a közel harmincmillió forint értékű mosolykampánnyal. A feljelentéshez csatolt dokumentumok szerint Horváth Éva két és fél év leforgása alatt több mint 23 millió forint jövedelemhez jutott.
Mint Horváth élettársáról megírtuk, a BKV sokmilliós szerződéseket kötött a Stop.hu internetes portál főszerkesztőjének, Mátay Lászlónak a cégével még 2007-ben. A főszerkesztő által jegyzett FFVD (Fotó, Film, Video és Dokumentumfilm) Bt.-vel először 2007. április 27-én kötött megállapodást az akkor még Antal Attila által vezetett közlekedési társaság a gyereknapi „mosolyellenőr” akció megszervezésére. A dokumentum szerint a Deák téri központi rendezvényért, valamint a járműveken bevetett „mosolyellenőrök” 10 és 16 óra közötti munkálkodásáért bruttó 11 millió forint járt. A második szerződést 2007. szeptember 3-án írta alá Antal Attila és az FFVD Bt. tulajdonosa, Mátay László. Eszerint bruttó 16,5 millió forintot fizetnek a főszerkesztő cégének azért, hogy szeptember 3. és 7. között megszervezze a „Normális közlekedésért” kampányt, és szeptember 8-án tető alá hozzon egy „tanévnyitó rendezvényt”. Ráadásul a szerződést „sürgősséggel” kötötte meg a BKV akkori vezetése, arra hivatkozva, hogy egy előre be nem tervezhető kampányról van szó.
Lapunk úgy tudja, az ellenzék további feljelentésekre készül a több tíz millió forintos „korrupcióellenes” tanulmány, illetve a BKV-nál fellelhető fénymásolók 16 milliós felmérése ügyében is.
Ismeretes, az elmúlt három esztendőben több mint 3,3 milliárd forintot fizetett ki végkielégítésekre és egyéb juttatásokra a BKV: 2007-ben, Antal Attila irányítása alatt 2,6 milliárdot, 2008-ban, Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató időszakában 600 milliót, Kocsis István 2008. őszi munkába állása óta a mai napig pedig 168 millió forintot. A lapunk birtokába került belső jelentés szerint 2000 óta kizárólag végkielégítésekre és korengedményes nyugdíjazásra 4,2 milliárd forintot szórt el a közlekedési társaság.
A hét végén ugyan Horváth Csaba (MSZP) főpolgármester-helyettes bejelentette, hogy 3 hónapon belül szeretne rendet tenni a BKV-nál, sőt a felügyelőbizottság elnöki posztját a balliberális koalíció felkínálja az ellenzéknek, az előzmények ismeretében a szocialista vállalkozás több mint kétséges. A Fidesz többször is megerősítette: semmiféle belső vizsgálattól nem várja az ügyek teljes tisztázását, mert a döntéseket hozók és az azokat felügyelő politikusok ma is a helyükön vannak.
Az ellenzék a városüzemeltetés teljes átalakítására készül 2010 után, terveik alapján élesen szétválasztanák a főváros megrendelői a közcégek szolgáltatói szerepét. A területeket városigazgatók vezetnék.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.