A tízparancsolat időszerűsége

A jelenlegi hatalom legnagyobb bűne nem is az, hogy csődbe vitte a gazdaságot. A legnagyobb kárt azzal okozta, hogy az erkölcstelenséget természetes állapottá tette. Bajnai Gordon hajdú-bétes múltja, több kormánytag offshoros gazdagodása, a BKV-nál történtek azt üzenik a társadalomnak, hogy a tisztesség nem kifizetődő. Ez az a rombolás, ami a társadalmat az erkölcsi csőd felé viszi. Ezek után bármit mond a kormány, annak nincs hitele. Hiába beszél Bajnai a munka becsületének visszaállításáról, ha az emberek előtt az a minta van, hogy munkával nemhogy meggazdagodni, de a családnak normális életkörülményeket biztosítani sem lehet. A jelen kormány tagjai sem kemény munkával lettek sokszoros milliomosok. Ráadásul a miniszterelnök egyik szavával agyonüti a másikat. Miközben egyik nap a munka becsületének visszaállításáról beszél, másik nap már azzal dicsekszik, hogy sikerült elérni azt, hogy bér szempontjából újra versenyképesek lettünk. Ezzel azt üzeni a külföldi tőkének, hogy érdemes hozni a gyárakat, hiszen a mélyre zuhanó bérek miatt itt jelentős többletprofitot lehet termelni. Csakhogy a munka becsületének visszaállítása pontosan azt jelentené, hogy érdemes jól, keményen dolgozni, mert annak látszatja is van. Zuhanó életszínvonal mellett ezért álságos dolog a munka becsületéről beszélni. Éppen úgy, mint amikor a kormány a megszorítások jogosságáról és helyességéről beszél, miközben tovább pocsékol. 100 milliónál is többet fordít olyan kormányzati információs fejlesztésekre, amelyeknek a társadalom semmi hasznát nem látja. Az állami vállalatokon keresztül tömi a pénzt a klientúra zsebébe, miközben a cégek egyre rosszabbul működnek, és ezért növekvő támogatást igényelnek.
A BKV esete többszörösen erkölcsromboló. Egyrészt vezetők hada kapott érdemtelenül rengeteg pénzt, miközben munkáját rosszul végezte. Másrészt az azonnali, szigorú felelősségre vonás helyett most az MSZP azt találta ki, hogy a BKV-t csak külföldi szakemberek segítségével lehet rendbe hozni. Ez magyarul azt jelenti, hogy ha nem a hozzájuk tartozó, a cégvezetéshez nem, de a gátlástalan pénzkiszivattyúzáshoz remekül értő emberek irányítják a BKV-t, akkor már nincs is más széles e hazában, aki erre a feladatra alkalmas lenne. Azaz külföldről, nyilván ismét nem kis fizetésért kell vezetőket importálni. Ez mélyen erkölcstelen gondolkodás. A nem hozzájuk húzó szakemberek tudásának semmibe vétele. Ez az a szemlélet, ami miatt tömegesen hagyják el az országot a jól felkészült, kiváló szakemberek, akiknek a jelenlegi vezetés mellett semmilyen esélyük nincs arra, hogy képességeiknek megfelelő álláshoz jussanak. Ez pocsékolás az ország legértékesebb erőforrásával, a tudással. Ez ugyanolyan erkölcstelen, mint az állami pénzek pocsékolása pénzfaló metróépítésre vagy a Margit híd csillagászati összegeket igénylő felújítására.
Ezen túl, mint annak idején a szocializmusban, bőségesen támogatja a kormány a fejlődő országokat is. A legutóbbi ilyen akció során Mongóliának közel ötmilliárd, Indonéziának pedig tízmilliárd forint segélyhitelt ajánlott fel. Ez hétköznapi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy a kormány magas kamatokkal valutaalapos hitelt vesz fel, állampapírt bocsát ki, továbbá megszorításokkal begyűjti az emberek pénzét, majd ebből, jótékony nagybácsiként, ajándékot osztogat a fejlődőknek, miközben valamennyi nemzetközi elemzés szerint mára Magyarország is visszaesett a fejlődő országok közé. Egy legutóbbi EU-s innovációs kutatás pedig arra mutat rá, hogy a felzárkózók közül a lemaradók csoportjába kerültünk át. Akkor mi ez a rongyrázás?
Az erkölcsi csőd, amelybe a jelenlegi hatalom kormányozta az országot, olyan, mint a rák. Nehezen gyógyítható. Ezért nem lesz addig felemelkedés, amíg nem lesz erkölcsi megújulás. Ennek első lépéseként ajánlom a kormány szíves figyelmébe a tízparancsolatból a két legaktuálisabbat: ne lopj és ne hazudj!

A szerző közgazdász, egyetemi tanár