Antibiotikumok és a hatóság

Megtéveszti a nyilvánosságot és a fogyasztókat az élelmiszer-biztonságért felelős hatóság. Lapunk kérdéseire Bognár Lajos elnökhelyettes tudatosan félrevezető válaszokat adott. A mézbotrány legújabb történései kapcsán arra voltunk kíváncsiak, folytatott-e már olyan vizsgálatot a hatóság, amelynek célja az élelmiszerekben meglévő antibiotikumok kimutatása volt. A mezőgazdaságban ugyanis széles körben elterjedt e gyógyszercsoport használata, amelyet ráadásul nemcsak az állatok betegsége esetén, hanem megelőzés és hozamfokozás céljából is adnak. Utóbbi kettőt törvény tiltja. Bognár doktortól, a közpénzből fenntartott Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal központi élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettesétől azt kérdeztük: a hatóság az elmúlt időszakban mikor és hányszor ellenőrizte az állati eredetű élelmiszerek, ezen belül a mézek antibiotikum-tartalmát, s a vizsgálatok milyen eredménnyel jártak?
Az elnökhelyettes válaszából kiderült: 2008-ban több mint 30 ezer, 2009-ben pedig már majdnem 20 ezer „antibakteriális hatóanyagok vizsgálatát” végezték el élelmiszereken. Ami a mézre vonatkozik: 2008-ban a 128 mézmintán, a 680 „antibakteriális hatóanyagok vizsgálat” során összesen egy minta bizonyult hibásnak. 2009-ben 77 mintán 296 vizsgálatot végeztek már el, és egyetlen minta sem bizonyult hibásnak.
Állatorvosok szerint a hatóság vizsgálati eredménye nem véletlen, antibiotikumokat, illetve azok maradványait ugyanis ezzel a módszerrel nem lehet kimutatni. Az „antibakteriális hatóanyagok vizsgálatának” célja az, hogy megnézzék, az adott termékben van-e például nem megengedett tartósítószer. Az antibiotikumoknak vagy maradványainak kimutatásához és beazonosításához erre külön kifejlesztett vizsgálati eljárások szolgálnak, ilyen például a legtöbb laboratórium által használt HTLC módszer. Ezen eljárásokat és a közöttük lévő különbségeket az állatorvosi szakma jól ismeri, tudtuk meg. Bognár életrajzi adatai szerint a szakma krémjéhez tartozik. „Állat-egészségügyi igazgatási és járványügyi szakállatorvosi diplomával rendelkezik. Irányítja a teljes élelmiszerlánc-ellenőrzés operatív feladatait. Járványos állatbetegség kitörése vagy élelmiszer-biztonsági esemény esetén a járványelfojtás, illetve a felderítés irányítója.”
Ezután egyetlen kérdés marad. Vajon meddig vezethető az adófizetők pénzén így ez a szervezet?