Előttünk a válság java

Az előttünk lévő hónapokban éri el a gazdasági válság a mélypontját, de a késleltetett hatások miatt a gödör alját csak sokkal később érezheti a saját bőrén a lakosság. Még jövőre is tovább nő az elbocsátások száma. Eközben már most látni, hogy még a megszorítások ellenére is tarthatatlan az idei költségvetés.

Spekulánsok közelében. A Bajnai-kormány hivatali idejéből eltelt öt hónap alatt tíz helyet csúszott vissza hazánk az egyes országok kockázatosságát besoroló listán. A legnagyobb londoni gazdaságpolitikai magazin, az Euromoney legfrissebb listáján a márciusi 54. helyről a 64. helyre került Magyarország. A mutató azt méri, hogy egyes országok milyen eséllyel válnak fizetésképtelenné az államadósság, illetve az import után, illetve pénzügyi okokból megtagadják-e a befektetett tőke hazautalását. Hazánk elsősorban a gazdaság általános teljesítménye alapján esett vissza a rangsorban, de a hitelminősítési kategóriában is rossz eredményt értünk el. Ennek oka, hogy március végén a Standard and Poor’s hitelminősítő rontott hazánk megítélésén, amelyen azóta sem változtatott. A magyar osztályzat így már csak egy fokkal jobb, mint a spekulatívnak számító befektetési kategóriák.

Késleltetve érzékelteti hatását a válság a lakosság mindennapjaiban: csak az év végétől érezhetjük leginkább az idei év gazdasági zuhanásának következményeit. A Kopint-Tárki gazdaságkutató intézet tegnap közölt előrejelzése szerint még az előttünk álló hónapokban is a gödör aljához közelítünk, sőt, jövőre több szempontból is tovább romlik a helyzet. Mivel a hazai cégek jelenleg gyors ütemben élik fel készleteiket, ezért előbb-utóbb kénytelenek lesznek megválni alkalmazottaik egy részétől, így a munkanélküliség a 11 százalékot is eléri. A kutatóintézet becslése szerint a beruházások idei jelentős visszaesése is jövőre érzékelteti leginkább a hatását. A válság tovagyűrűzésének másik következménye az adóemelések nyomán meglódult infláció, amely a kutatóintézet előrejelzése szerint még jövőre is az idei szinten marad. A jelentést ismertető tegnapi sajtótájékoztatón a kutatóintézet munkatársai felhívták a figyelmet arra, hogy a megszorítások nélkül már idén elértük volna a háromszázalékos inflációs célt, amely az euró bevezetésének egyik feltétele lenne. A Kopint-Tárki felmérései szerint a lakosság közérzete a gazdaság megítélését illetően jelentősen nem változott, gyakorlatilag tavaly év közepe óta romlik, az emberek főként az ország kilátásait látják a legborúsabban. Palócz Éva vezérigazgató az idei költségvetéssel kapcsolatban leszögezte: az államháztartás idei, 3,9 százalékos GDP-arányos hiánya csak akkor tartható, ha a költségvetés az utolsó negyedévben többletet tud felmutatni, ami azonban jelentős kockázatot tartalmaz. – Az utóbbi nyolc évben még nem láttunk példát arra, hogy az utolsó negyedévben olyan nagy pluszt mutasson a költségvetés, hogy az évközi túlköltekezést egyensúlyba hozza, ráadásul a tb-alapok is súlyos veszélyforrást jelentenek – hangsúlyozta. A jelentésből kiderül, hogy eddig már öt alkalommal is módosítani kellett az idei költségvetés hiányára vonatkozó hivatalos előrejelzést.
Mindeközben Oszkó Péter pénzügyminiszter tegnap Londonban bejelentette, hogy Magyarország egymilliárd euró értékű kötvényt kibocsátását tervezi 2010 első felében. Megfontolás kérdése lehet, hogy a kötvényt dollárban jegyezzék-e. A kibocsátás célja a lejáró devizaadósság kiváltása.