Eléri az 1500-2000 milliárd forintot az a vagyon, amelyet a jómódú magyarok külföldön tartanak – mutatja az Erste Bank Private Banking üzletágának friss becslése, amelyről Kállay András, a pénzintézet üzletágvezetője számolt be. Mint a szakember az InfoRádióban elmondta: hiába hosszabbította meg a kormány az év végéig az adóamnesztiát, csak kevesen hozzák haza a külföldön elhelyezett vagyonukat. Ennek több oka is van Kállay szerint: az ügyfelek egy része nem is hallott az engedményről, nagyobb részük viszont egyelőre nem bízik a hazai viszonyokban. Mint ismert, az idei adójogszabályokban az adóamnesztiával kapcsolatos változtatásoknak kettős célja volt a kormány részéről. A tízszázalékos adóval a gazdaságot kívánták fehéríteni, valamint ösztönözni akarták a magyar állampapírok vásárlását. A kedvezményes adózásért cserébe a hazahozott pénz felét legkésőbb június 30-ig kellett volna magyar állampapírba fektetni. (Az adóamnesztiához fűzött remények egyébként nem mindenhol vallanak kudarcot. Olaszországban és Németországban, ahol gyakran hirdetnek meg fehérítési programokat az offshore központokba mentett vagyonokra, jóval nagyobb hagyománya van a pénzek hazautalásának.)
Az 1500-2000 milliárd forintos külföldön tartott vagyon különösen annak fényében jelentős, hogy a hazai pénzintézeteknél a lakosság készpénzben, valamint forint- és devizabetétben jelenleg 9700 milliárd forint körüli összeget tart. A Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint júniusban 2245,3 milliárd forintnyi készpénzzel, 6296,8 milliárd forintnyi forintbetéttel és 1164,5 milliárd forintnyi devizabetéttel rendelkeztek a háztartások, vagyis az Erste becslését alapul véve a megtakarítások minden hatodik forintját eltitkolják a magyar hatóságok elől. A kiszámíthatatlan magyar adórendszer, valamint a túladóztatás miatt tartják egyre többen a pénzüket külföldön – nyilatkozta lapunknak Soós Lőrinc közgazdász, aki hangsúlyozta: egy ország adórendszerének komolyságát nemzetközi mércével mérve elsősorban az előreláthatóság és a tervezhetőség adja. A szakember emlékeztetett, hogy az elmúlt húsz évben szinte alig akadt olyan esztendő, amikor az adózási év közepén ne lett volna változtatás a szabályozásban. Ezek a módosítások ráadásul lényeges elemeket érintettek, és volt olyan év, amikor több alkalommal is előre nem látható adóváltozások léptek érvénybe. Soós a második legfontosabb oknak a válság begyűrűzése utáni forintárfolyam-ingadozásokat és kamatváltozásokat jelölte meg, amely nyomán a biztonságot kereső tőke újabb hullámban hagyta el az országot. A közgazdász szerint a kamatadó bevezetésekor szintén sokan mentették ki külföldre vagyonuk egy részét.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Világbank szeptember elején közölt versenyképességi rangsorában a magyar adórendszer a legrosszabb minősítést kapta az egész kelet-közép-európai térségben.
Amerika már odacsapott. Már csak két napjuk maradt azoknak az amerikaiaknak, akik külföldre menekítették pénzüket, hogy önbevallással tisztázzák helyzetüket. Szeptember 23. után az elmaradt adók után komoly büntetést szabnak ki, és bűnvádi eljárást is indítanak például a svájci bankszámlák tulajdonosai ellen. A Reutersnek nyilatkozó Paul Behlin, a Withers Bergman jogászának elmondása szerint banki ügyfelek tucatjai keresték meg a héten telefonon, valóságos pánikhangulat uralkodik az ügyfelek között. (Portfolio.hu)
egyesült királyság
Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a migránsbűnözésről
