Mi a véleménye a nagyválogatott legutóbbi két mérkőzéséről? – kérdeztük tegnap Egervári Sándort.
– Nem szeretnék az A válogatott programjáról és eredményességéről a nyilvánosság előtt beszélni. Nem azért, mert nincs véleményem, s félek az esetleges következményektől, hanem mert mi, szakemberek is másként ítélünk meg bizonyos eseteket. Persze ez nem jelenti azt, hogy bizonyos tanulságokat nem lehet levonni. Szerintem ezt Erwin Koeman is megteszi.
– Ugyanígy válaszolna, ha nem lenne az MLSZ alkalmazottja?
– Sohasem volt jellemző rám az a stílus, hogy mások munkáját nyíltan bíráljam. Erwin Koeman a válogatott kapitánya, az ő feladata, hogy értékelje a csapat teljesítményét, és döntést hozzon, annál is inkább, mert ő dolgozta ki a taktikát is.
– Általános vélemény, miszerint néhány éven belül a mai húszévesek alkothatják a válogatott zömét. Egyetért ezzel?
– A remény nem alaptalan. Ennek a korosztálynak a képzése és egészen idáig a versenyeztetése is megfelelő volt. Nem véletlenül szerepeltek jól tizenhét és tizenkilenc évesen is az Európa-bajnokságon, világbajnokságra vagy olimpiára pedig magyar csapat utoljára 1996-ban jutott el. Sok múlik azon, hogy megkapják-e a lehetőséget, a mindig problémás átmenet az utánpótlás- és a felnőttfutball között számukra mennyire lesz zökkenőmentes.
– Néhány éve húszévesekkel akartuk felnőttszinten is megváltani a világot, mostanra viszont mintha átestünk volna a ló túloldalára, hiszen egyetlen fiatal sincs a keretben, ami ellentmond annak, hogy tehetségesnek tartják őket. Ennyire megváltozott volna a világ futballja?
– Nem kell ilyen mély összefüggésekben gondolkodni. A tehetségeket fokozatosan kell beépíteni a felnőttek közé.
– Van-e olyan játékos az ön keretében, akinek már most helye van a nagyok között?
– A kerettagságot néhányuk szerintem már kiérdemelte, de hangsúlyoznám az imént említett fokozatosságot. A döntés azonban Erwin Koeman kezében van. Ha igényli a segítségemet, akkor, miként korábban, bármikor a rendelkezésére állok. Ahogy azt a többi magyar kollégával együtt az érkezésekor megtettük.
– Térjünk rá az U20-as csapatra. Igazán nem lehet panasza a felkészülésre. Szeptember elején már együtt töltöttek egy hetet, most pedig már vasárnap megkezdődik az edzőtábor a két hét múlva kezdődő világbajnokságra.
– Ezzel nem értek teljesen egyet. Kádár Tamást nem engedte el a Newcastle, pedig rá szükségünk lenne. Csak kétszer három napot foglalkozhatok a fiúkkal a vb előtt, hiszen szerdán már viszszautaznak a klubjukba, s csak jövő vasárnap találkozunk újra, szerdán pedig már indulunk Egyiptomba.
– Milyen reményekkel? A magyar szurkoló még mindig hajlamos lebecsülni Hondurast és az Egyesült Arab Emírségeket, de Dél-Afrikát sem sorolja a verhetetlen gárdák közé.
– Felnőttszinten Honduras csak a Mexikótól éppen e héten elszenvedett vereség miatt szorult le az első helyről a CONCACAF-zónában. U20-as csapata a közelmúltban legyőzte Brazíliát és Argentínát is, hiba lenne lebecsülni. Az emírségek együttese ebben az évben hetven napon át együtt készült, és már huszonegy edzőmeccset játszott, ami nagy előny. Ennek ellenére magam is úgy gondolom, el kell várnunk magunktól a továbbjutást a csoportból.
– Avasson be egy fontos szakmai kérdésbe. Csakúgy, mint a felnőtteknél, a bemelegítéskor az ön edzésein is szól a taps?
– Nekem a síp is tökéletesen megfelel.
– Más módon sem befolyásolható? Éveken át felnőttcsapatokkal foglalkozott, jól ismeri az utánpótlásmezőnyt?
– Már évek óta szem előtt vannak, az NB I-ben vagy külföldön szerepelnek azok, akik a keretet alkotják. A legjobb tudásom szerint választottam ki a játékosokat.
Jó hír: megszűnhetnek a dugók az M7-esen
