Még nekünk kedvez a tabella

Elnök, szövetségi kapitány, játékos, szurkoló mind-mind számíthatott arra, hogy Svédországtól ki is kaphatunk. Mégis, amikor ez bekövetkezett, hirtelen pánik, kétségbeesés lett úrrá labdarúgásunk valamennyi szereplőjén. Ma (Puskás Ferenc Stadion, 20.45, RTL Klub) a Portugália elleni újabb világbajnoki selejtezőn akár javíthatunk is, de helyesebb lenne testben, lélekben úgy készülni, hogy olyan eredményt érjünk el, ami után nem a temetői hangulat lesz az uralkodó.

2009. 09. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha elvonatkoztatunk minden egyéb körülménytől, s csak az első európai selejtezőcsoport tabellájára nézünk, akkor azt mondhatjuk, a magyar válogatott a mérkőzés esélyese. Hiszen a svédektől elszenvedett vereség dacára még mindig mi vagyunk a másodikok, nekünk tizenhárom pontunk van, a portugáloknak csak tíz, ráadásul mi játszunk hazai pályán. Csakhogy borzalmasan nehéz, szinte lehetetlen elvonatkoztatni az egyéb körülményektől. A portugáloknak nemcsak a közelmúltjuk félelmetes – elődöntőt játszottak a legutóbbi világ-, negyeddöntőt az Európa-bajnokságon –, hanem bukdácsolásuk ellenére a jelenük is. Felfoghatatlan, hogy az a csapat, amelyik csillagok tömkelegétől – Cristiano Ronaldo, Deco, Simao Sabrosa, Ricardo Carvalho, Nani – hemzseg, miként végezhetett Albániával odahaza 0-0-ra, Tiranában hogyan nyerhetett csak az utolsó pillanatokban óriási kapushibának köszönhetően, hogyan veszthette el 2-1-es vezetésről a hajrában a dánok elleni otthoni meccset. A sokat emlegetett nagy számok törvényére sem kell hivatkoznunk azt állítva, hogy tíz meccsen át biztosan nem tart ez a borzalmas széria.
Ám ennél rosszabb hírünk is van. A rossz sorozat már véget is ért. Aki látta a szombati dán– portugál találkozót, az jól tudja, mire gondolunk. Ha csak az eredményt, és annak alakulását nézzük, akár azt is mondhatnánk, hogy a portugáloknak szerencséjük volt, hiszen a 87. percben egyenlítettek. Ám a találkozó lefújásakor mégis a dánok ünnepeltek úgy, mintha már a vb-döntőt nyerték volna meg. Okkal. A reális eredmény körülbelül 1-4 lett volna. Ronaldóék káprázatosan, „Európa braziljaihoz” méltóan játszottak. Az utolsó negyedórában sem ívelgették fel a labdát, szép egyéni megoldásokkal fűszerezett összjátékkal értek fel Anderson kapuja elé, szinte minden támadásuk helyzettel végződött. „Csak” a gólokkal maradtak adósak.
Ám hiba lenne arra számítani, hogy húsz lehetőségből ellenünk is csak egyet értékesítenek. S a portugálokkal szemben még azzal sem biztathatjuk magunkat, mint a svédekkel: nem hogy az elitbe tartozó együttesek közül utoljára, sohasem nyertünk ellenük. A legutolsó oda-visszavágós vereség a 2000-es Európa-bajnokságra selejtezve ráadásul még élénk emlék. Az 1998-as budapesti 1-3-nak, illetve az 1999-es lisszaboni 0-3-nak a mostani keretből Király Gábor, Dárdai Pál és Fehér Csaba is részese volt.
Dárdai várhatóan ma is ott lesz a kezdőben. S mintha szombaton benne is elpattant volna egy húr. A hétfői sajtónapon nem a köztiszteletben álló légiósként, egyben csapatkapitányként bölcsen, megfontoltan nyilatkozott, hanem a felelősség legenyhébb felemlegetésére és a kényes kérdésekre kissé sértetten reagált. Persze nem ez a lényeg, hanem az, hogy az esélyekre rátérve úgy fogalmazott, a nézők miatt legalább döntetlent illene elérni. A továbbjutással tehát mintha leszámolt volna. Erwin Koeman is stílust váltott. A hétfői tréningen alaposan lemarta a játékosokat, ami csak nagyon ritkán fordul elő. Nincs már meg benne az a magabiztosság, ami a múlt héten jellemezte, amikor Priskint a közvélemény előtt megalázva („nincs megfelelő mentális állapotban”) kihagyta a keretből. Pedig – s ez a kapitányra is érvényes – elsősorban a lelkekben kellene rendet tenni, mert négy nap alatt senki sem lesz jobb vagy rosszabb futballista.
Ezért arról se feledkezzünk meg, ami szombat óta a kedvező irányba változott. Visszatért Bodnár, Juhász és Rudolf állapota sokat javult, Torghelle tagja lesz a kezdő tizenegynek. A győzelmi teher a portugálokat jobban nyomja, mert nekik még mindig több a vesztenivalójuk. Ha nem sorozatokban, összefüggésekben gondolkozunk, akkor mint egyetlen mecscsen, ma is bármi megtörténhet.
Próbáljunk meg a tabellából kiindulni.

Nem adják fel. Tegnap délután megérkezett Budapestre a portugál labdarúgó-válogatott küldöttsége. A csapat este edzésen vett részt a Puskás-stadionban, ami előtt a sajtótájékoztatón két játékos, Bruno Alves és Nuno Gomes, valamint a szövetségi kapitány, Carlos Queiroz válaszolt a kérdésekre. Utóbbi elmondta, bíznak önmagunkban, de a magyar válogatottat is tisztelik. „A következő feladatra koncentrálunk, ez pedig a magyarok legyőzése, utána gondolkodhatunk a továbbiakban” – összegzett Queiroz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.