Méznek látszó szemét vehető a boltokban

Egy hónappal a méhészek által közzétett mézvizsgálatok után a kifogásolt mézek továbbra is a polcokon vannak. A Süth Miklós államtitkár, országos főállatorvos által rákkeltőnek nevezett értékekkel bíró mézeket bárki megvásárolhatja.

Úgy tűnik, nemcsak az akarata, de a megfelelő módszere is hiányzik a hazai élelmiszer-biztonságot garantálni hivatott intézményrendszernek ahhoz, hogy ellássa feladatát. Mindezt azért állíthatjuk, mert azt követően, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) idén is közzétette szokásos évi mézvizsgálati eredményét, az agrártárca államtitkára, Süth Miklós által felügyelt, közpénzmilliárdokból működő élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság lényegében semmit sem tett. Korábbi tapasztalatainkból kiindulva, mivel ez előre látható volt, az OMME eredményeinek figyelembevételével lapunk az elmúlt hetekben ismét vásárolt különböző mézeket a boltokban, amelyeket több laboratóriumban megvizsgáltatott.
*
Tekintettel arra, hogy az idei ellenőrzésük során a méhészek az úgynevezett HMF-értékek tekintetében találtak kirívó eltéréseket, lapunk most a mézek ezen adottságát vizsgáltatta meg.
A legkirívóbb eseteket a Tesco és a CBA áruházakban forgalmazott, az Apimel és a Natur-Sz Kft. mézei jelentik. Esetükben a méhészek korábbi vizsgálatai azt mutatták ki, hogy rendkívül magas a HMF-értékük, ami a termékek túlhevítéséből fakadhat. Márpedig az előírtat jóval meghaladó HMF-értékkel bíró termék már nem is tekinthető méznek. Augusztus elején a méhészeti egyesület a két említett csomagoló erdei mézéről már bebizonyította, hogy ilyenformán értéktelen, érdemi lépést azonban sem a hatóságtól, sem a boltoktól nem tapasztaltunk. A lapunk által megrendelt vizsgálat augusztus 31-én ismét kimutatta, hogy a két cég akác- és erdei mézei HMF-értéke jelentősen meghaladják a maximálisan engedélyezettet.
Márpedig a magas HMF-érték esetében a magyar vásárló egészsége komoly veszélyben van. Erről Süth Miklós államtitkár korábbi megkeresésünkre így vélekedett: „a HMF magas koncentrációban rákot okozhat”, ezért szigorú, kilónként legfeljebb 40 milligramm határérték vonatkozik rá. A magas HMF-érték ezen túlmenően gyakran mézhamisításra vagy a méz nem megfelelő kezelésére is utal – közölte Süth Miklós. Kérdéseinkre, hogy az OMME vizsgálatai nyomán milyen lépéseket tettek, Süth az MGSZH Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságához irányította lapunkat. Ennek vezetője, Búza László arról számolt be kérdésünkre, hogy egyetlen rossz paraméter alapján a szabályok szerint nem lehet kijelenteni, hogy hamis a méz, csak abban az esetben, ha a termékben olyan eltérést találnak, ami egyértelműen egészségkárosító hatású.
Úgy véljük, hogy a méhészek által korábban s a lapunk által a mostani vizsgálat során az Apimel és a Natur-Sz Kft. termékei esetében kimutatott, egyik esetben 200-as érték feletti HMF-érték ezt kimeríti. Konkrét adatok: a maximum 40 milligrammos határértékhez képest a CBA-ban vásárolt Natur Sz Kft. magyar termékként forgalmazott méze 184-es, a Tesco polcain fellelt Apimel legkirívóbb terméke, egy erdeinek nevezett méz esetében pedig 275-ös értéket mutattak ki.
Már a mézek általunk elvégeztetett minőségi ellenőrzés alapján is egyértelműen látszik, hogy hazánkban nem működik megfelelően az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság. Nincs megfelelő ellenőrzési rendszer, amit a fentieken kívül az is jól jelez, hogy a gyártók és a forgalmazó üzletláncok egymásra mutogatnak. Miközben törvény mondja ki, hogy a forgalmazott termékért a kereskedő a felelős, a kereskedők kizárólag a gyártók által megrendelt vizsgálati eredményeket tudják felmutatni. Végső soron tehát rábízhatják a hamisítóra, hogy derítse ki, esetleg hamisított-e. Mindeközben a közpénzekből fenntartott hatóság tehetetlenkedik. Eddig egyetlen ellenkező eset történt, mégpedig a tavalyi cikksorozatunk nyomán. Ekkor a Tesco végül maga vizsgáltatta meg az Alimenti mézhamisítványait, s ennek nyomán e cég mára eltűnt a piacról.