Ban emlékeztetett arra, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása még mindig gyors ütemben fokozódik. „Nem engedhetjük meg magunknak a lassú haladást, gyors haladás kell” – hangsúlyozta. „Azt sem engedhetjük meg, hogy a decemberben kezdődő koppenhágai konferencia kudarcot valljon” – tette hozzá. A dán fővárosban az lesz a feladat, hogy megkössék a kiotói jegyzőkönyv helyébe lépő új globális megállapodást a Föld éghajlatának alakításáról 2012 után.
A főtitkár elmondta, hogy az Északi-sarkvidékről, Norvégiából érkezett a konferenciára, és saját szemével is meggyőződhetett arról, hogy a jégtakaró gyorsabban vékonyodik, mint azt a tudósok előre jelezték. Az Északi-sarkvidék 2030-ra jég nélkül maradhat a nyarakon. A grönlandi jégtakaró elolvadása megemeli az óceán vízszintjét, és megváltoztatja a Nyugat-Európa éghajlatát meghatározó Golf-áramlat irányát – figyelmeztetett. Bejelentette, hogy még szeptemberben külön csúcstalálkozóra hívja meg azoknak az országoknak a vezetőit, ahol a világ legnagyobb erdei vannak, és megvitatja velük, hogy miként lehetne megoldani az erdőirtás okozta problémákat. A meghívottak között van például Brazília, Indonézia és a Kongói Demokratikus Köztársaság is. A találkozót az ENSZ magas szintű, a koppenhágai konferenciára felkészítő, New York-i tanácskozásával párhuzamosan tartják, szeptember 22-i kezdettel. Ban Ki Mun előadását mintegy húsz állam- és kormányfő, valamint nyolcvan ország miniszterei és más meghívottak, összesen több mint ezren hallgatták meg. A szeptember 4-én befejeződő genfi értekezleten 1500 küldött vett részt.
Brüsszel bármi áron támogatja Ukrajnát
