A lengyel sajtó közben a cseh államfő közvetlen környezetéből származó információkra hivatkozva már arról cikkezett, a lisszaboni szerződés ratifikálásáért cserébe Klaus szeretné megakadályozni, hogy a szudétanémetek a jövőben kárpótlást követelhessenek a második világháború után Csehországban elkobzott vagyonukért. A Rzeczpospolita lengyel napilap által megszellőztetett, a Benes-dekrétumokra vonatkozó, az uniós reformszerződéshez csatolt követelését tegnap maga Václav Klaus is megerősítette. Jerzy Buzek EP-elnök – aki tegnap Prágában találkozott a cseh államfővel, a parlament két házának elnökeivel és Jan Fischer miniszterelnökkel – ugyanakkor közölte, hogy a cseheknek előbb otthon kell tisztázniuk, mit is szeretne pontosan Václav Klaus függelékként csatlakoztatni a lisszaboni szerződéshez, s csak azt követően lehet tárgyalni arról, hogy támogatja-e ezt a követelést az Európai Unió többi tagállama. A CTK cseh állami hírügynökség szerint az államfő terveiről még a kormányfő és Jan Kohout külügyminiszter sem tudott.
A lisszaboni szerződés részét alkotó általános emberi jogok listájának alkalmazása alóli felmentést egyébként korábban Nagy-Britannia és Lengyelország kapott, amelyek ezt ugyancsak az uniós reformszerződés szövegéről folytatott tárgyalások során érték el. A lengyel Jerzy Buzek szerint nehéz dologról van szó, mert egy ilyen kivételt mind a huszonhét európai uniós tagállamnak jóvá kellene hagynia. Az MTI által is idézett EP-elnök mindezek ellenére meggyőződésének adott hangot, hogy a dokumentumot mihamarabb véglegesen jóváhagyják.

Nézőpont Intézet: Orbán Viktor csapdába csalta az ellenzéket