Bronzos vb-álmok

Ott, ahol nem „tömegrajttal”, hanem egy felvezető szakaszt követően elődöntő-döntő rendszerben zajlik a küzdelem, kevés szomorúbb helyezett akad a negyediknél. Hiszen akkor hiába jut be a legjobbak közé akármilyen bravúrok szegélyezte hosszú úton, az utolsó két csatáját elveszíti, s hajszállal lemarad a dobogóról. Ezt kerülné el az U20-as labdarúgó-világbajnokságon küzdő magyar válogatott, amely a hosszú utat megjárta, a bravúrokat végrehajtotta, de kedden Ghánától kikapott a négy között, így ma délután öttől Kairóban a Costa Rica elleni bronzmérkőzés vár rá.

A futballtörténet során (felnőtt) nemzeti gárdánk az 1960-as olimpián, valamint az 1964-es és az 1972-es Európa-bajnokságon játszott a harmadik helyért, s két siker mellett egy kudarc a mérleg. A római ötkarikás játékokon a Dánia ellen elvesztett elődöntő után Olaszországot 2-1-re verték a mieink; négy évre rá a házigazda spanyoloktól elszenvedett vereség után a dánok elleni hosszabbításban elért 3-1-es diadal biztosította az Eb-dobogót, ’72-ben viszont nem, mert a szovjetek után a vendéglátó belgáktól is kikaptunk.
Az idei korosztályos vb-menetelés szintén az éremmel lenne teljes, tudja ezt többek között Koman Vladimir is: „Úgy kell felfognunk a bronzmérkőzést, mint egy lehetőséget arra, hogy mindenkinek bizonyítsuk, jobban is szerepelhettünk volna a tornán” – nyilatkozta az elődöntőt eltiltás miatt kihagyó, most csapatkapitányként visszatérő középpályás, akit a FIFA honlapján a torna egyik legjobbjának titulálnak. Ugyanitt pedig a magyar gárdát kellemes meglepetéscsapatnak, amely rossz rajt után tudott egészen a legjobb négyig hatolni.
Érdekes módon ez hatványozottan igaz Costa Ricára, amely korábbi hat U20-as vb-részvétele során kétszer került a 16 közé. Most harmadszor, de nehezen, hiszen csoportjában csak az ausztrálokat verte, kikapott a braziloktól és a csehektől. Aztán viszont felülmúlta a házigazda Egyiptomot, majd hosszabbításban az Egyesült Arab Emírségeket, s a brazilok ellen másodszor már nem 5-0-ra, hanem 1-0-ra maradt alul. Keretében nincs légiós, legjobbja Esteban Alvarado kapus. „Nekünk minden meccs fontos, ennek köszönhetjük, hogy idáig jutottunk. Rendkívüli érzés lenne diadalt követően hazatérni” – nyilatkozta Ronald Gonzales vezetőedző.
Egyiptomtól Costa Ricáig hoszszabb az út, mint Magyarországra, addig a negyedik helyet is könnyebben meg lehetne emészteni.
Mai vb-program (Kairó), a 3. helyért: Magyarország–Costa Rica 17.00; döntő: Brazília–Ghána 20.00.