Eredményes diplomácia a stadionban

Törökország és Örményország elnöke a törökországi Bursában együtt nézte meg a két ország labdarúgó-válogatottjának egymás elleni világbajnoki selejtező mérkőzését. A gesztus, hogy Szerzs Szargszjan örmény elnök ott volt a meccsen, a Törökország és Örményország közötti évszázados ellenségesség megszüntetését célzó lépések sorába illeszkedik – írta az MTI.

Háborús emlékek. 1969. június 26-án játszották volna azt a mérkőzést El Salvador és Honduras között, amely eldöntötte volna, ki jut ki az 1970-es mexikói világbajnokságra. Az első két selejtezőn történtek azonban azt eredményezték, hogy kihirdették a hadiállapotot, és öt napig tartó, véres, később gyakorlatilag eredmény nélkül lezárt háborút vívtak egymással. Az alapvető ok természetesen nem a meccs eredménye volt, ennek mély politikai-gazdasági háttere van, ám a foci alkalmas volt a feszültség szítására. A futballháború eredményeképp Honduras jutott egy kicsiny földterülethez, ezt azonban máig nem kapta meg teljes egészében, miközben a diplomáciai, kereskedelmi kapcsolatok normális mederbe tértek vissza a két szomszédos közép-amerikai ország között. A háború után negyven évvel érdekes módon ismét El Salvador–Honduras meccset játszottak, amely azonban már nem élet-halál kérdése volt, hiszen a Megváltó országa esélytelen volt a továbbjutásra. A futball és a politika közeli rokonságára jó példa még az 1978-as argentin világbajnokság, amelyet az akkori katonai junta feltétlenül meg akart nyerni odahaza, és nem is válogatott az eszközökben. Meg is nyerte, persze nem teljesen érdemtelenül, de mégis furcsa körülmények között. Se szeri, se száma azon eseteknek, amikor a világ vezetői focimeccset nézve döntenek komoly üzletekről, vagy akár háborúról és békéről. Észak-Írországban a vallás is befolyásolja a választást, a glasgow-i protestáns klubhoz igazoló katolikus vallású Maurice Johnstonnal kapcsolatban mondták, a különbség az ő helyzete és az iráni vezető által halálra ítélt Salman Rushdie-é között az, hogy Johnston valóban nagy bajban van. (S. L. S.)

Abdullah Gül török elnök ott volt a tavalyi odavágón, a török futballválogatott jereváni vendégjátékán. A „futballdiplomácia” is hozzájárult ahhoz, hogy a hét végén Svájcban a török és az örmény külügyminiszter aláírta a diplomáciai kapcsolatok felvételét és a török–örmény határ megnyitását előirányzó történelmi megállapodást. Ezt a dokumentumot a két ország parlamentje támogatja, ám a nacionalista pártok határozottan ellenzik, ahogy a külföldön élő nagy számú örmény és török közösségek is. A török rendőrséget fokozott készültségbe helyezték a mérkőzés helyszínén, az északnyugat-törökországi Bursában, amely a XIV–XV. században az Oszmán Birodalom fővárosa volt. A harmincötezres stadionba mindössze tizenötezer embert engedtek be, a jegyeket azonban nem lehetett megvásárolni, azokat ingyenesen adták azoknak, akik biztosan nem fognak botrányt okozni. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő is felszólította a drukkereket, hogy ne hagyják provokálni magukat „olyanoktól, akik szeretnék kisiklatni a Törökország és Örményország közötti közeledés folyamatát”. Az Európai Unió részéről Olli Rehn bővítési biztos tegnap azt mondta, hogy a békülési folyamat segíthet Ankarának csatlakozni az országszövetséghez.
Helyszíni sajtóbeszámolók szerint tegnap a labdarúgó-mérkőzések előtti megszokott izgalom jellemezte a törökországi Bursa városát, ám többen bántónak érezték, hogy az örményországi delegációt állandóan testőrök vették körbe. Egy kisebb csoport azerbajdzsáni zászlókkal felvonult, tiltakozva az örmény sportolók és kísérőik jelenléte ellen.