Egyetlen pályázat érkezett a csütörtökön letelt határidőig az állami tulajdonú Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós kiírásra – közölte tegnap a távirati irodával a társaság vezérigazgatója. Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint az ajánlatot hétfőn értékelik. A Balaton Fejlesztési Tanács legutóbb e heti rendkívüli ülésén tiltakozott a Balatoni Halászati Zrt. részbeni privatizációja ellen, aminek az előzetesen 2,5 milliárd forintra becsült bevételét az állam részben a cég egymilliárd forintos tartozásának kifizetésére és a háromszázmillió forintos tőkehiány pótlására szeretné fordítani. Az ülésen – a környezetvédelmi és pénzügyi tárcák jelen lévő vezetőitől, Szabó Imrétől és Oszkó Pétertől – többek között Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, MSZP-s országgyűlési képviselő is a hat halastó és egy feldolgozó eladásának felfüggesztését kérte. Kamarás Miklós, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetője a tanácskozáson nem tartotta kizártnak a pályázat későbbi érvénytelenítését, miközben a távirati iroda tudósítása szerint azt állította, hogy csak az értékesítés meghirdetése után értesültek arról: a magánosítással kapcsolatban szakmai aggályok merültek fel.
Mindez azért is érdekes, mert a halgazdaság agonizálását a tóparti önkormányzatok már korábban sem nézték tétlenül, harcosabb részük régóta a helyi közösségi tulajdonába kéri a tavi halászatot. Balázs Árpád siófoki polgármester, a tóparti önkormányzatokat összefogó Balatoni Szövetség elnöke most arra int: óriási vesztesége lenne a Balatonnak, ha az ivadéknevelés céljait szolgáló tógazdaságok nem maradnának részvénytársasági tulajdonban. – A siófok–töreki, a szárszói, a fonyódi, a lelle–irmapusztai és a többi somogyi, illetve zalai halnevelde eladásával nemcsak vagyont, hanem piacot is veszít a balatoni halászat – figyelmeztetett. Ez utóbbival kapcsolatban Gönczy János (aki vezérigazgatóként 1993 és 2003 között állt a halgazdaság élén) lapunknak azt mondta: félő, hogy a minőségileg megbízható tógazdasági háttér feladásával a jövőben kétes minőségű ivadék kerül a Balatonba. A halneveldék jövendő tulajdonosai ugyanis nem lesznek érdekeltek a tó halállományának minőségi utánpótlásában, ők csak mennyiségi igényt elégítenek ki.

Magyarországon replikázik a spanyol kormány, féltik a melegjogokat