IMF-pénzek ellenőrzés nélkül

Semmilyen információval nem tud szolgálni a Pénzügyminisztérium arról, hogy a hazai bankok valóban az eredeti céloknak megfelelően használják-e fel az állam által az IMF-től felvett százmilliárdokat. Noha a szaktárca lenne felelős a felhasználás ellenőrzéséért, több mint fél év után sem tud felvilágosítást adni a pénzek sorsáról. A bankok eddig 627 milliárd forintot kaptak a hitelezés élénkítésére, ám ennek egyelőre semmi nyoma a gazdaságban.

Sokan csatlakoztak a kódexhez. Több mint száz pénzügyi intézmény fogadta el eddig a banki magatartáskódexet. A piacon működő 41 hitelintézetből 25 írta alá a lakossági ügyfeleikkel szembeni tisztességes magatartásról szóló dokumentumot – közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Az új szabályokat elismerők a teljes hitelállomány 95,4 százalékát adják. A 141 szövetkezeti hitelintézet közül pedig 87 csatlakozott a kódexhez. Ezek együttesen a szövetkezeti hitelintézeti szféra tavalyi teljes hitelállományának közel 50 százalékát tudhatják magukénak. A felügyelet a hatálybalépést követően folyamatosan ellenőrzi a kódex betartását az azt aláíróknál, s honlapján közzéteszi az ezzel kapcsolatos megállapításait. A felügyelet közölte: a hitelintézeti törvény a kódexet alá nem írókra is vonatkozik, s ennek betartását fokozottan ellenőrzik majd. (Cs. L.)

Noha több mint fél év telt el azóta, hogy az állam a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel egy jelentős részét néhány magyarországi banknak adta, a felhasználás ellenőrzésével megbízott Pénzügyminisztérium (PM) még mindig nem tudott bármilyen adatot közölni a pénzek sorsáról. Többszöri érdeklődésünkre, amely arra irányult, hogy a szaktárca milyen információkkal rendelkezik az IMF-pénzek banki felhasználásáról, a PM mindössze annyit válaszolt: egyelőre semmilyen adattal nem tudnak szolgálni ezzel kapcsolatban. Az ügy egyrészt azért furcsa, mert több mint két hónapja Marsi Erika, a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletéért felelős szakállamtitkár azzal hárította el a kölcsön felhasználását firtató újságírói kérdéseket, hogy folyamatos kapcsolatban állnak az érintett pénzintézetekkel, amelyek rendszeresen közölnek adatokat a hitelezésük tényleges alakulásáról. Ha tehát a PM illetékese akkor igazat mondott, akkor a szaktárca – a mostani tájékoztatással ellentétben – tudja, hogy a pénzintézetek valójában mire fordították a valutaalap kölcsönét. Az „adathiány” másik érdekessége, hogy az IMF-hitelcsomag egyik fontos feltétele éppen az volt, hogy a pluszforráshoz jutott bankoknak a kölcsönt a hazai vállalkozások és a lakosság hitelezésére kell fordítaniuk, segítve ezzel a magyar gazdaság motorjainak újraindítását.
A kereskedelmi kamarák, a gazdaságkutató intézetek és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számsorai ezzel szemben továbbra is arról tanúskodnak, hogy az IMF-pénzek nem a hazai cégeknél és a lakosságnál kötöttek ki. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Ecostat kimutatásai szerint változatlanul erős forráshiánnyal küzdenek a hazai kis- és középvállalkozások, s hitelhez csak szigorúbb feltételek és nagyobb fedezet mellett tudnak jutni. A jegybank adataiból ugyancsak az derül ki, hogy a kereskedelmi bankok szívesebben fialtatják szabad pénzeiket az MNB-nél – kockázatmentesen. Tavaly ősz óta megötszöröződött, így minden idők legmagasabb szintjére emelkedett a kéthetes jegybanki kötvényekben tartott pénzek állománya, azaz a pénzintézetek a folyamatosan növekvő szabad pénzeszközeiket inkább a jegybankban tartják.
A hitelezés élénkítésére márpedig jelentős összegeket folyósítottak eddig a bankoknak az IMF-csomagból. Áprilisban az OTP 312,6, míg az FHB 120,6 milliárd forinthoz jutott, míg júniusban az MFB 76,7 milliárd forintot kapott. Ugyanebben a hónapban az OTP újabb, 117,1 milliárd forintos hitelben részesült, vagyis az eddig kifizetett összeg eléri a 627 milliárd forintot. A pénzintézetek rendelkezésére áll ezenfelül egy 600 milliárd forintos keret, amelyet tőkejuttatásra és garanciára lehet felhasználni. A csomagból eddig csak az FHB tőkeemelésére kellett 30 milliárd forintot költeni. Arról, hogy melyik bank mekkora összeget kaphatott a valutaalap-féle kölcsönből, a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete javaslatát kikérve a pénzügyi tárca döntött.