Jogi keret az autonómiához

Áttörést hozott a magyar– szerb kapcsolatokban a kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény elfogadása – egyértelműen ezt érzékeltette a tegnapi kétoldalú államfői találkozó hangneme. Megegyeztek egy, a II. világháború végén történt eseményeket tisztázó közös történész vegyes bizottság létrehozásáról.

Ünnep a Vajdaságban. Sólyom László tegnap közölte: jövő év március 15-én a vajdasági magyarok körében ünnepel, és találkozik a szerb elnökkel is. Borisz Tadics elmondta, a magyar államfő mindig szívesen látott vendég Szerbiában. Emlékezetes, tavaly márciusban a Vajdasági Magyar Szövetség lemondta a március 15-re az államfővel közösen tervezett ünnepi programot, miután Sólyom László – szerb kérésre – lerövidítette eredeti programját. (P. I.)

Sólyom László államfő üdvözölte a nemzeti tanácsokról szóló jogszabályt, amely – mint fogalmazott – megteremti a kulturális önigazgatás jogi és anyagi feltételeit a vajdasági magyarság számára. Az elnök, aki tegnap Budapesten tárgyalt szerb kollégájával, külön köszönetet mondott Borisz Tadicsnak, amiért az személyes befolyását is bevetette annak érdekében, hogy a tanácsokat közvetlen módon választhassa meg az érintett közösség. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a magyarországi parlamenti pártok egyaránt óriási sikerként könyvelik el a kulturális autonómiát biztosító jogszabályt, ugyanakkor több, kisebb vajdasági szervezet hétfőn nyílt levelet írt Sólyom Lászlónak, bírálva a törvényt. Szerintük a jogszabály nem teszi lehetővé a tényleges autonómia létrehozását. Orbán Viktor kijelentette: a nemzeti tanácsokról szóló szerb törvény az emberi jogokat és a közösségek jogát tiszteletben tartó európai hagyományt folytatja. „Ez egy olyan eredmény, amely méltatlanul kevés figyelmet kapott Magyarországon, holott a jogszabály egész Európában méltó lenne a kiemelt érdeklődésre” – fogalmazott a Fidesz elnöke, aki tegnap egyeztetett Pásztor István VMSZ-vezetővel. Orbán Viktor ma Borisz Tadics szerb államfővel is tárgyal.
Szerb oldalról partnerre talált az a magyar államfői kezdeményezés, hogy a két ország tudományos akadémiája hozzon létre egy olyan közös történész vegyes bizottságot, amely feltárja a II. világháború végén, 1944–1945-ben történt eseményeket. „A tények tisztázásáról van szó, nem felelősök kereséséről” – fogalmazott a megbeszélést követő sajtótájékoztatón Sólyom László. Becsey Zsolt, a vajdasági magyarok ügyét Brüsszelben hangsúlyosan közvetítő volt európai parlamenti képviselő lapunknak elmondta: Fontosnak tartja a felállítandó bizottságot, de a lépés valódi tartalmát az adhatja meg, ha még a szerb uniós tagság előtt megtörténik a hivatalos bocsánatkérés a kollektív bűnösség alapján kivégzettek felé, közös emlékhelyeket állítanak fel, s kárpótolják az érintetteket.