Keveseknek futotta nyaralásra

Tízből nyolc honfitársunknak még az olcsóbb belföldi nyaralásra sem futotta, emiatt tavalyhoz képest milliárdokkal maradt el a turisztikai szolgáltatók bevétele. Azok közül, akik végül útra keltek, a legtöbben a saját nyaralójukban töltötték a szabadságukat.

A Cipőn és A nadrágon spórolunk. Ruházkodásra is alig költenek már az elszegényedett családok. A GfK Piackutató tegnap közölte: közel 13 százalékot esett idén a ruhaeladás, miközben a napi fogyasztási cikkek forgalma is jelentős mértékben zuhant. A családok elsőként a sportfelszerelésen, a felnőttek cipőjén, felső- és alsóruházatán spórolnak, a gyermekeknek még megveszik a szükséges ruhákat, ám jellemzően abból is az olcsóbb darabokat. – Az idei első fél évben mért 143,5 milliárd forintos forgalom a ruházati termékek körében jóval alatta maradt annak, amit az utóbbi években értek el a kereskedők.

Folyamatosan szegényedik a magyar lakosság. Jól példázza ezt az a legújabb statisztikai jelentés, miszerint 2009 első felében csupán a polgárok 20 százalékának tellett arra, hogy idehaza elutazzon valahová. Ez azt jelenti, hogy nemhogy külföldi nyaralásra, de néhány napos vagy egyetlen hétvégi kiruccanásra is kevés honfitársunknak jutott pénze. Aki kimozdult, az is leginkább a saját nyaralójában töltötte a pihenőidőt. Az idősebb korosztály sem lendített a forgalmon, csupán 15 százalékuknak tellett ugyanis arra a nyugdíjából, hogy rövid utazást tegyen a magyar vidéken.
Mivel a lakosság java része nem tudott nyaralásra áldozni az idén, a szolgáltatók bevétele is óriási mértékben zuhant. Az első fél év végéig, a júliustól érvényes áfaemelés előtti időszakban mindössze 96 milliárd forint áramlott a belföldi turizmusba, míg tavaly ez 17 százalékkal volt több ennél.
Elemzők szerint az áfaemelés következtében a második fél évről szóló utazási adatok még rosszabb eredményről tanúskodnak majd, sőt gyökeres változás nélkül jövőre gyakorlatilag lebénulhat az ágazat. Erről árulkodik, hogy egy másik KSH-jelentés szerint augusztusban már mintegy hat százalékkal kevesebbet, szám szerint 31 000 dolgozót regisztráltak a magyarországi szállodákban az egy évvel korábbi adatokhoz képest, aminek oka egyértelműen a vendégek elmaradása. A turizmus eredményei és a romló hazai életszínvonal közötti összefüggésekre engednek következtetni a regionális különbségeket tükröző forgalmi adatok. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint főként az Alföldön és Észak-Magyarországon számít luxusnak a nyaralás, ugyanakkor a fővárosban és Pest megyében is mindössze a lakosok alig egyharmada engedhette meg magának, hogy útra keljen.

Nem enged a kormány. Az országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága tegnapi ülésén továbbengedte, a kormány azonban nem támogatta azt a képviselői javaslatot, amely az üdülőhelyi feladatok ellátására 4,981 milliárd forintot csoportosított volna át a jövő évi költségvetés tervezetében. Pedig ezzel megmaradt volna az önkormányzatok idegenforgalmi adójának jelenlegi kiegészítése. Mint azt megírtuk, az állam jelenleg a helyhatóságok által beszedett idegenforgalmi adó minden forintját két forinttal egészíti ki, a támogatás azonban jövőre egy forintra csökkenne. Ez a turisztikai szakemberek szerint komoly gátat vet a települések fejlesztésének, illetve több önkormányzat működését is veszélyezteti. Országosan közel ötmilliárd forintos forráscsökkenéssel kell számolniuk az idegenforgalomban érdekelt településeknek az idegenforgalmi adó támogatásának felezése miatt, hiszen az idei költségvetésben 10 milliárd forint, jövőre viszont már csak ötmilliárd forint szerepel erre a célra.