Kéz kezet mos

Ismét haladékot kapott Dávid Ibolya és Herényi Károly: egyelőre nem rabosítják őket. A bűnügyi nyilvántartás nem rögzíti arcképüket és ujjlenyomatukat. A nyomozók nem közlik velük: büntetőeljárás indul ellenük kényszerítés és személyes adatokkal való visszaélés gyanújával. Előbbi bűncselekmény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálható. Az MDF már megszűnt parlamenti frakciójának két politikusa jelenleg nem D. Ibolya és H. Károly néven szerepel a tudósításokban. Az Országgyűlés szakbizottsága ugyanis tegnap négy: négy arányú szavazással határozott a két képviselő mentelmi ügyében. Ez azt jelenti, hogy nem jött létre a többség. A bizottság – Dávid Ibolya és Bőhm András SZDSZ-es politikus távollétében – a Fidesz és a KDNP igen szavazatai ellenére sem javasolta a képviselők kiadatását az igazságszolgáltatásnak. A szocialista honatyák nem kívánták lehetővé tenni, hogy tisztázódjék, vajon a titkosszolgálat segítette-e hozzá Dávidot pártelnöki pozíciójának megőrzéséhez és politikai vetélytársa, Almássy Kornél eltávolításához.
Mert valójában ez a kérdés ebben az esetben. A legfőbb ügyész két bűncselekmény gyanúja miatt kérte a mentelmi jog felfüggesztését, a kényszerítés és az adatok felhasználása azonban súlyos hatalmi visszaéléseket takarhat. Az előző bűncselekményt a két képviselő az információk szerint azzal követte el, hogy az MDF elnöki tisztségére pályázó Almássyt különféle pressziókkal visszalépésre kényszerítette, az adatokkal való visszaélés pedig úgy valósulhatott meg, hogy Dávid Ibolya tavaly ősszel, a tisztújítás előtt nyilvánosan bemutatta azt az úgynevezett hanganyagot, amelyet állítólag a postaládájába fújt a szél. A CD egy magáncég és egy bankelnök telefonbeszélgetését rögzítette.
Dávid Ibolya még akkor tévékameráktól kísérve bevonult a Legfőbb Ügyészség épületébe, és feljelentést tett, mondván, hogy őt megfigyelték. Feljelentését egy hét múlva, tavaly szeptember 18-án elutasította a hatóság. A nyomozás természetesen folytatódott, így jutottak el Szilvásy György akkori titokminiszter rabosításához, gyanúsítottá nyilvánításához. Ezt történt volna, illetve történne Dávid és Herényi esetében is. Az Országgyűlés a terv szerint hétfőn dönt a kiadatásról. Nem lehet kétségünk, miképpen zárul majd ez az eljárás, hiszen a mentelmi bizottság a nyári szünet előtt már elodázta a döntést, és további bizonyítékokat kért. A legfőbb ügyész ezt elhárította. A szocialisták az elmúlt hét évben az alaptörvénnyel szembeszegülve a gyakorlatban többször megpróbálták a kormány alá rendelni a vádhatóságot. Ez eddig nem sikerült, mert az Alkotmánybíróság megakadályozta. Ilyen okból nem tudták végigvinni a Medgyessy-kormány idején a politikai leszámolás céljából indított bűnügyeket.
Vádaskodásuk most is alaptalan. Ha belegondolunk, nincs a világon annyi bizonyíték, amennyi Dávid és Herényi mentelmi jogának felfüggesztéséhez az MSZP számára elegendő lehetne. Erre utal, hogy a szakbizottság elnöke, a szocialista Géczi József Alajos úgy vélte, aggályos az egész ügy, túl sok benne a politika, a koncepciós elem. Tehát várhatóan a parlament plénuma is elutasító döntést hoz. Dávid és Herényi kiadása, vád alá helyezése ugyanis további adalékkal szolgálna Szilvásy ügyében. Világossá válna, hogy a koalíció felbomlása után a szocialista párt a titkosszolgálatok segítségével tudta megszerezni a szükséges szavazatokat, s megőrizni a kormányhatalmat, az uralmi pozíciót. A mentelmi jog felfüggesztésének megtagadása ugyanakkor nem ad egyszer és mindenkorra menlevelet. A bűncselekmények elévüléséig – úgy nyolc-tíz évig – az eljárás még folytatható.