Kötőfék került a multikra

Megszavazta tegnap – egy tartózkodással – az Országgyűlés a magyar termelők és beszállítók védelmére hivatott, tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényt. Ezzel a régóta várt lépéssel januártól egy évek óta hiányolt piacszabályozás valósulhat meg idehaza, ami a jogalkotók reményei szerint felszámolja az élelmiszer-kereskedelemben a multik és a kis beszállítók egyenlőtlen alkupozícióit.

Sólyomnak adtak igazat. Másodszorra tegnap már nem fogadta el az Országgyűlés a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását abban a formában, amire a honatyák a tavaszi ülésszak során még igennel voksoltak. Az elfogadott jogszabályt Sólyom László köztársasági elnök visszaküldte a parlamentnek, elsősorban környezetvédelmi okokra hivatkozva. A módosítás ugyanis kimondta: kérelem esetén legyen lehetőség arra, hogy a geotermikus energiát hasznosító termálvizes kútba a kistermelőknek ne kelljen visszapótolniuk az onnan kinyert vizet. Sólyom László meglátása szerint alapos indokkal ugyan elképzelhető lenne a visszasajtolás alóli mentesség, ám ennek megállapítására nem megfelelő a jelenlegi jogi és hatósági rendszer, így előbb ennek teljes körű megváltoztatására lenne szükség. A törvénymódosítás a szakmának sem tetszett, mivel ezt a kedvezményt valójában nem tudták volna kihasználni azok, akiknek erre szükségük lett volna. A változtatás alapján csak olyan kutak kaphattak volna mentességet a visszapréselési kötelezettség alól, amelyek már megkapták a működési engedélyt. Ugyanakkor 2004 óta az ilyen kutak csak akkor rendelkezhetnek működési engedéllyel, ha már végeznek visszatáplálást is, így a kör bezárul. (D. L.)

Második nekifutásra tegnap módosította és ismét megszavazta a parlament a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényt, amely január elsején lép hatályba. Az első változatot a köztársasági elnök nem írta alá a nyáron, hanem visszaküldte azt a T. Háznak. A tegnap elfogadott módosító javaslatokban nem csupán Sólyom László észrevételeit vették figyelembe az öt parlamenti párt képviselői, hanem a versenyhivatal korábbi kifogásait is, amelyek az e témában készült etikai kódex életbe lépését korábban már megakadályozták. Így például a beszállítókat védő törvény tegnap megszavazott változata a kódexszel ellentétben nem írja elő, hogy a boltok polcain milyen arányban kell szerepelniük a magyar és az import áruknak, viszont különös gonddal részletezi a beszállítók által leginkább sérelmezett, úgynevezett visszatérítések rendszerét.
Az egyik legfontosabb előírás az lesz, hogy a jövőben a kereskedőknek kötelező nyilvánosságra hozniuk általános szerződési feltételeiket és üzletszabályzatukat is, vagyis azt, hogy milyen kondíciókkal kerülhet egy-egy termék a polcokra. A cégeknek internetes honlapjukon vagy az üzlettérben kell kifüggeszteniük az eddig féltett üzleti titokként kezelt szerződéseiket, sőt, azokat a törvény betartását ellenőrző mezőgazdasági igazgatási szervnek is be kell mutatniuk. Ezekből a dokumentumokból ugyanis kiderülhet, mennyire működik tisztességtelenül egy kereskedő a magyar piacon. A jövőben bírság sújtja azt a hipermarketek által előszeretettel alkalmazott gyakorlatot, amelyben különféle, indokolatlanul kirótt díjakkal sarcolják a beszállítókat.
Így például tilos a jövőben a kereskedőknek új üzlet nyitására, vagy a már meglévők működési költségeire pénzt kérnie, akárcsak a nyomon követhetetlen marketingakciókra. Ezek ugyanis valójában a bolt üzleti érdekeit szolgálják, nem pedig a partnerekét. A törvény azért is büntetni fog jövőre, ha a kereskedő külön árengedményt vagy hozzájárulást harcol ki a beszállítótól, amikor a boltban akciót hirdetnek meg, vagy ha a terméket kiemelt helyen árusítják a polcokon. Összességében a kereskedő még valódi szolgáltatásért cserébe sem kérhet a termék beszerzési árának három százalékánál nagyobb visszatérítést a beszállítótól – szögezi le a jogszabály. Ahogy azt is tartalmazza: tilos a beszállítók számláit 30 napon túl kiegyenlíteni, különösen a zöldségek, gyümölcsök, illetve a tej- és a gyorsan romló termékek esetében. A törvény betartását a mezőgazdasági szakigazgatási szerv ellenőrzi majd, amely kérelemre és hivatalból is eljárást indíthat, de megmarad a versenyhivatal és a fogyasztóvédelem eddigi hatásköre is. A bírság mértéke forgalomfüggő, legalább száz-, legfeljebb ötszázezer forint lehet, ismételt jogsértés esetén pedig akár kétmilliárd forint. Az egyes cégek elmarasztalását az agrártárca feketelistáján is feltüntetik majd.