Méregdrága a közelmúlt hagyatéka

Eddig kétmilliárd forintjába került az adófizetőknek, hogy a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok másfél évig nem voltak hajlandók figyelembe venni az Európai Unió áfáról szóló irányelvét. Becslések szerint a végösszeg akár az ötmilliárdot is elérheti.

Több milliárd forintjába kerül majd az adófizetőknek, hogy a szocialista vezetésű kormányok 2004 közepétől 2005 végéig, vagyis másfél éven keresztül szembementek az Európai Unió adószabályaival. A Medgyessy–Gyurcsány-kabinetek mulasztása miatt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szeptember végéig már több mint kétmilliárd forintot volt kénytelen késedelmi kamat címén kifizetni azoknak a vállalkozásoknak, amelyektől egy akkori szabálylyal az uniós jogot sértő módon vették el bizonyos esetekben az általános forgalmi adó (áfa) visszaigénylésének lehetőségét.
A história 2003-ban, a Medgyessy-kormány idején, László Csaba pénzügyminisztersége alatt kezdődött. Ekkor kerültek a magyar áfatörvénybe a közösségi jogot sértő arányosítási passzusok. Ugyan 2004 elején Draskovics Tibor átvette a szaktárca vezetését, ám neki sem szúrtak szemet a kétes rendelkezések. A Gyurcsány-kormány 2004. októberi megalakulását követően sem tűnt fel senkinek az EU-s szabályok megsértése, s Veres János 2005. áprilisi pénzügyminiszteri kinevezése után is fél évnek kellett eltelnie, míg hatályon kívül helyezték ezeket a paragrafusokat.
A szabály egyébként azt mondta ki, hogy a vállalkozások 2004 közepe és 2005 vége között a megvett áru után nem igényelhették vissza az áfát, ha az ellenértéket teljes egészében bizonyos fajtájú állami támogatásból fizették ki. Amennyiben a dotáció csak részben fedezte a vételárat, akkor a cégeknek arányosítani kellett a forgalmi adójukat. Mindez a gyakorlatban a következőképpen nézett ki. Például egy vállalkozás 2004-ben eszközöket vásárolt, s a vételár nyolcvan százalékát saját pénzéből, a fennmaradó húsz százalékot pedig az államtól kapott meghatározott fajtájú támogatásból állta. A szabály miatt a cég a húsz százalék után nem igényelhette vissza az áfát – mint azt az Európai Bíróság idén április 23-án megállapította: az unió jogával ellentétesen. Így most ki kell fizetni azt a pénzt, amit a vállalkozások akkor nem kérhettek vissza, ráadásul a csúszás miatt késedelmi kamat is jár.
A történések elemzéséből egyes hozzáértők érdekes következtetéseket vontak le. Többen úgy vélik, az akkori kormányoknak tudniuk kellett arról, hogy az arányosítást előíró szabály sérti a közösség áfáról szóló irányelvét – főként, hogy a szakma többször is felhívta erre a figyelmüket. Az EU rendelkezéseivel ellentétes passzus ennek dacára másfél évig életben volt. Ezt pedig csak egyetlen dolog indokolhatta. Mégpedig az, hogy akár jogsértő módon, de garantálni akarták a költségvetés bevételi számait, vállalva az Európai Bíróság esetleges elmarasztaló ítéletét.
Kifogásolják a korábban visszatartott pénz mostani kifizetésének menetét is. Minimum furcsa, hogy az APEH csupán a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, közben az egyszerű adózókra, ha késlekednek valamely dokumentum benyújtásával vagy adójuk megfizetésével, az alapkamat kétszeresét kitevő késedelmi kamatot szabnak ki. A szakemberek azt is értetlenül fogadták, hogy az EU-jogot sértő arányosítási szabály miatt visszajáró pénz kifizetését csak igen rövid határidőn belül kérhetik a cégek. A visszafizetés iránti kérelmet 2009. október 20-ig terjeszthetik elő az ügyben érintett vállalkozások, vagyis már csak kevesebb, mint egy hét áll a rendelkezésükre. Ezen időpont után a kérelmeket már nem fogadják el. Ráadásul a cégek önellenőrzés keretében igényelhetik a pénzt, ami pedig végső soron lehetőséget teremthet az APEH-nak arra, hogy a korábban már megvizsgált adózókat ismét ellenőrzés alá vonja. Egyesek szerint könnyen megeshet, hogy az adóhatóság eljárást indít azoknál a társaságoknál, amelyek nagy összeget kérnek vissza.
Az APEH lapunkat arról tájékoztatta: szeptember végéig 5726 alkalommal igényeltek vissza pénzt, összesen majdnem 14 milliárd forintot. Ebből a hivatal 6,1 milliárdot fizetett ki, hozzávetőleg 2,1 milliárd forint késedelmi kamat kíséretében. Ez az összeg, s ezzel a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok mulasztásának költsége szinte biztosan emelkedni fog. Becslések szerint akár az ötmilliárdot is elérheti.