Örmény–török megbékélés

A kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételét előirányzó egyezményt írtak alá szombaton Zürichben Örményország és Törökország külügyminiszterei. A megállapodás, amelyet várhatóan mindkét ország törvényhozása ratifikálni fog, megnyitja az utat a kétoldalú viszony javulása előtt, és rövid időn belül elvezethet az 1993 óta lezárt közös határ megnyitásához.

Csaknem egy évszázadnyi fagyos korszakot zár le Ankara és Jereván viszonyában az amerikai, az orosz és a francia külügyminiszter, valamint az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője jelenlétében aláírt dokumentum. A viszony a két ország között az Oszmán Birodalom végnapjaiban romlott meg végérvényesen. Örményország népirtásnak minősíti a másfél millió nemzettársa körében elkövetett 1915-ös vérengzést, míg a török fél vitatja ezt.
A jegyzőkönyvek a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvétele mellett megnyitják az utat a viszony javulása előtt. Két hónapon belül megnyílhat a karabahi háborúra adott válaszul Ankara által 1993-ban lezárt közös határ, ami a kereskedelmi, energiaipari megállapodásokkal együtt lényegesen csökkentheti Örményország elszigeteltségét. Az örmény–török közeledés esélyt adhat a karabahi konfliktus rendezésére is, ami egyértelműen erősítené a régió stabilitását.
A mostani megállapodást mindenki nagy előrelépésként értékeli, a közeledésnek azonban komoly ellenzői vannak. Jerevánban mintegy 10 ezren tüntettek az aláírás ellen, míg az örmény diaszpóra még keményebb fellépésre készül. A török társadalom is nagyon messze van még attól, hogy az 1915-ös vérengzést népirtásnak ismerje el.
Nem tetszik a közeledés Azerbajdzsánnak sem. Baku szerint a térség békéjét veszélyezteti, hogy Törökország rendezte kapcsolatait Örményországgal, még mielőtt ez utóbbi kivonta volna csapatait a megszállt azeri területekről. A főként örmények lakta Karabahért 1988 és 1994 között véres háborút vívott egymással Baku és Jereván.