Röviden

Tejel az unió?
Több száz millió eurós rendkívüli támogatásról dönthetnek a nehézségekkel küzdő tejágazat számára az európai uniós tagországok mezőgazdasági miniszterei mai luxembourgi találkozójukon – szivárogtatták ki uniós diplomaták Brüsszelben. Az üléseket a termelők egyre türelmetlenebb tiltakozó akciói kísérik. (MTI)

Leépítésre készül az acélóriás
Tömeges elbocsátásra készül a ThyssenKrupp, a legnagyobb német acélgyártó. Akár húszezer állás is megszűnhet a válság miatt – mondta a társaság vezetője egy hét végi lapinterjúban. A ThyssenKrupp mostanáig már több mint tízezer állást leépített az autóipar és a hajógyártás visszaesése miatt elkerülhetetlenné vált radikális szerkezetátalakítás során, és a jelenleg 168 ezer fős állományt további 15-20 ezerrel csökkenti a 2009/2010-es üzleti évében – mondta Ekkehard Schulz,
a társaság vezérigazgatója a Frankfurter Allgemeine (FAZ) című lapnak. (MTI)

Távhőtermelés szemétégetéssel?
Az igazán korszerű távfűtési rendszerek ma már nem gázfűtésalapúak, Magyarországon is
át kellene térni más, például a szemétégetésen alapuló távhőszolgáltatásra – mondta Szanyi Tibor, az MSZP országgyűlési képviselője vasárnap Budapesten. A képviselő megismételte, hogy január
1-jétől 18-ról öt százalékra csökken a távfűtés, valamint a megújuló forrású hőszolgáltatás általános forgalmi adókulcsa. Erre reagálva Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője közleményében kiemelte: a Fidesz több mint egy éve követeli a távfűtés áfájának öt százalékra csökkentését. Éppen ideje lenne, hogy végre a kormány és az MSZP is felsorakozzon a kezdeményezés mögé, erre azonban kevés az esély. Bár folyton megígérik az ötszázalékos távhőáfát, legutóbb éppen múlt hétfőn szavazták le a szocialisták az Országgyűlésben ezt az indítványt. (MTI)

Tovább él a két Németország
Németország keleti része, a volt NDK ötven év alatt éri utol az ország nyugati felét az egy főre jutó jövedelmet tekintve – mutatta ki az egyik vezető német gazdaságkutató intézet. A hallei IWH mérései alapján évente átlagosan egy százalékkal csökken a különbség a két országrész között. „Rohamléptek helyett tyúklépésben halad a felzárkózás, ha egyáltalán lehet ilyen folyamatról beszélni”
– mondta Udo Ludwig, az intézet elemzője. A kilencvenes évek első felében a keleti tartományok egy főre jutó gazdasági teljesítménye még gyorsan nőtt, fél évtized alatt a nyugati átlag 40 százalékáról 60 százalékra emelkedett. 1995-től kezdve aztán a fejlődés lelassult. (MTI)