A késő Kádár-kor óta a közelmúltig nem működtek Budapest köztéri forgóórái. Sem az óramutatók, sem az oszlopok nem forogtak a lakosság nem kis bosszúságára. Mára a helyzet megváltozott, ám sok helyütt szexboltokat, kukkoldákat hirdetnek ezeken a gyalogos és autós közlekedők által jól látható, szinte jelképerővel bíró reklámfelületeken. Az ilyen közterületeken, csomópontokon gyermekek is tömegével megfordulnak. Szexshopokat hirdet többek között a Kosztolányi Dezső téri, az egykori budai Skálához közeli, illetve a Ferenc körúti–Üllői úti kereszteződés forgóórája (utóbbinak minden oszlopoldala).
„Itt az idő, hogy ön is olyan berendezésen hirdessen, amely odavonzza az utcán közlekedők tekintetét” – áll a forgóórák reklámfelületeit bérlő City Dekor Kft. honlapján. Gál László, a reklámcég egyik tulajdonosa érdeklődésünkre azzal védekezett, ügyelnek arra, hogy mindig betartsák a jogszerűséget. „Ha változik a jogi szabályozás, mi sem helyezünk ki többé ilyet; de addig hogyan is szelektálhatnánk megrendelőink között?” – kérdezett vissza Gál.
Az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára, Fazekas Ildikó elmondta, az ügy egy „érdekes határmezsgyére” világít rá, hiszen a reklámtörvény csak arról rendelkezik, hogy konkrét szexuális terméket, másfelől szexuális szolgáltatást nem lehet reklámozni, itt pedig az üzlet népszerűsítéséről van szó, igaz, nagyon frekventált helyszíneken. Egy kommunikációetikával foglalkozó szakember, Barát Tamás főiskolai tanár előrebocsátotta: amire van gyártási-forgalmazási engedély, annak reklámozását, népszerűsítését általában nem szabad akadályozni. Azonban az Általános Vállalkozási Főiskola tanára szerint vannak bizonyos korlátok, amelyek a közerkölcscsel, közérzülettel függnek össze. „A magyar átlaggondolkozás szembemegy az olyan hirdetésekkel, amelyek tárgya a szexboltok, peepshow-k népszerűsítése, ezért ezek eltávolítása indokolt” – mondta Barát.
A forgóórák ilyen hirdetései ráutalás formájában megvalósítják azt, amit a törvény tilt, ráadásul a boltokban kapható termékeket is felsorolják ezeken – jelentette ki Ughy Attila (Fidesz), a főváros városképvédelmi bizottságának elnöke. Jelezte azon szándékát, hogy kezdeményezi: kerüljön be a Budapest reklámfelületeivel kapcsolatos szerződések szövegébe egy olyan kitétel, miszerint felbonthatók e szerződések a felületek továbbértékesítőivel akkor, ha a reklámok tárgya sérti a közerkölcsöt és a közízlést.
origo.hu
A Pride-hatás
