Két méter magas és százötven méter hosszú kőkerítés választja ketté péntektől a szlovákiai Kisszebeni járásban található Osztrópatak községet. A helyi önkormányzat tavaly döntött úgy, hogy „a szlovák lakosság jogainak és érdekeinek a megvédése” érdekében valósítja meg ezt a tizenháromezer eurós beruházást, amely leválasztja a többségi lakosság által lakott falurészt a romateleptől. Cyril Revák polgármester szerint ez az egyetlen lehetőség arra, hogy „megvédjük a szlovák lakosok vagyonát és egészségét, mert magukra hagyottan képtelenek lennének erre”.
„Ez a mi berlini falunk” – így fogadták az építmény átadását a helyi romák, akik szerint az építmény „senkinek nem segít, se a fehéreknek, se a romáknak. Olyanok vagyunk, mintha állatkertbe zártak volna bennünket” – panaszolta a Sme napilap riporterének az egyik roma, aki szerint „a falat mielőbb le kell bontani”.
Martina Blascáková, egy helyi nyugdíjas asszony viszont üdvözli az önkormányzat döntését. „Negyvennyolc éve élek a faluban, de olyat még nem tapasztaltam, mint az elmúlt két, három évben” – panaszolja. „A kertemben már semmit nem termelek, üresen áll, mert mindent elloptak a cigányok. Most a diófára járnak, azon gondolkodom, hogy azt is kivágatom, talán akkor békén hagynak” – vélekedik a 73 éves asszony. Egy másik idős hölgy, Alzbeta Vecaverová arról beszél, hogy a tyúkjait nem meri kiengedni az ólból, mert többé nem látná őket. „Építettünk mi magunk is kerítést a ház köré, de azt is szétlopták, a vasat meg leadták a hulladékgyűjtőbe” – ecseteli az osztrópataki helyzetet.
A polgármester nem tartja a legjobb megoldásnak a betonfalat. Tudja, hogy a romák „megalázásuk jelképeként” tekintenek rá, de „senkinek nem kívánom azt a poklot, amit a telep mellett élők kénytelenek elviselni nap nap után” – mondja Cyril Revák.

Magyarországon replikázik a spanyol kormány, féltik a melegjogokat