Támogatás csak papíron

Az év elején meghirdetett hatmilliárd forintos válságkezelési célra elkülönített munkahelymegőrző keretből mindössze másfél milliárd jutott el a pályázókhoz a mai napig. A késlekedés miatt több vállalkozás is kénytelen volt elbocsátani dolgozóit, és inkább visszalépett a pályázástól.

Bajnai Gordon kormányfő nemrégiben azt mondta, hetvenezer munkahelyet mentenek meg. A kérdés csak az, hogyan

Miközben az uniós ranglistán hazánk az utolsó helyre csúszott a foglalkoztatás terén, és egy év alatt 132 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma, több válságkezelő és munkahelymegőrző program keretéből is csak alig-alig történt kifizetés. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) év elején meghirdetett, hatmilliárd forintos forrással rendelkező válságkezelő programján a nyertes pályázók részére eddig mindössze másfél milliárd forintot fizettek ki – tudta meg lapunk Székely Gabriellától, az OFA ügyvezető igazgatójától. A program pályázatát még február elején írták ki, célja a foglalkoztatottság megőrzése „a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál”, valamint az állásukat vesztők elhelyezésének támogatása.
*
A programot a nagy igény miatt már indulása után néhány héttel fel kellett függeszteni, ám a támogatási szerződések megkötése azóta is meglehetősen lassan halad. Az időhúzás miatt több pályázó is visszalépett, mivel nem bírta kivárni a több hónapos átfutási időt, illetve az utófinanszírozást, és inkább a dolgozók leépítése mellett döntött.
Szintén az év elején jelentették be az uniós forrásokon alapuló munkahelymegőrző programokat, amelyből húszmilliárd forintot a kis- és középvállalkozásoknak, tízmilliárdot pedig a nagyvállalatok munkahelymegőrzésére ígértek, azonban ebből a keretből a mai napig egyetlen fillért sem láttak a vállalkozók. Az úgynevezett társadalmi infrastruktúra programok felhívását májusban tették közzé, kifizetés azonban nem történt. A legnagyobb gond, hogy a válság miatt munkaerő-leépítésre kényszerülő cégeknek minden hónap számít: azok, akik még tavasszal tudták volna vállalni a négynapos munkahetet, és az ötödik napra a program szerint támogatást kértek volna, ma már nem biztos, hogy megengedhetik maguknak a részmunkaidős foglalkoztatást.
– Ma gyakorlatilag egyetlen olyan lehetőség sem áll rendelkezésre a vállalkozók részére, ahol gyors segítséget kaphatnak az elbocsátások megelőzésére – nyilatkozta lapunknak Czomba Sándor. A Fidesz szakpolitikusa arra utalt, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat válságkezelő pályázatait is fel kellett függeszteni szeptember közepén. Hangsúlyozta: az uniós forrású munkahelymegtartó programok kiírása kifejezetten elhibázott, mivel nagyon rossz feltételeket szabott a pályázó vállalatok számára, ezért sem kelendő a cégek körében. Az OFA-kerettel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy a pályázatok elbírálásának rugalmatlansága és a válság mélyülése miatt nagyon sok cég már nem tudja vállalni az év elején még biztosra vett munkahelymegtartást.
Emlékezetes, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök az őszi parlamenti nyitányon kijelentette, hogy a kormány által nyújtott támogatások, programok révén hetvenezer munkahely menthető meg, a pénzügyminiszter pedig korában azt mondta, az egész adórendszert a munkahelyek megmentésére érdekében alakították át.

Írország is nagy bajban VAN. Írországban tizenhárom éve legmagasabb szintre, 12 százalékra emelkedett a munkanélküliség az idei második negyedévben. A munkanélküliség 10,2 százalékos volt az első negyedévben, és csupán 5,7 százalékos a tavalyi második negyedévben. Elemzők szerint 2010 első negyedében lábal ki az ír gazdaság a recesszióból, a munkanélküliség közel hat hónappal később tetőzik majd. A szakértők többsége azzal számol, hogy 2009 végére mintegy 14 százalék lesz a munkanélküliség és 15,5 százalék jövőre. Vannak azonban olyan elemzői vélemények, hogy a munkanélküliség 14 százalék alatt csúcsosodik, miután egyre több állás nélkül maradt külföldi hagyja el az országot. Az idei első négy hónapban 65 100 külföldi távozott Írországból, ami 40 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest. 1995 óta először fordult elő, hogy többen távoztak az országból, mint ahányan betelepültek. Az idei második negyedévi 12 százalékos munkanélküliséghez hasonló nagyságút 1996-ban jegyeztek fel. (MTI)