A kicsik nem építhetnek szélerőműveket?

Nem veszi figyelembe sem hazánk hosszú távú érdekeit, sem a miniszteri rendeletet a Magyar Energia Hivatal által kiírt pályázat 410 megawattnyi szélenergia-kapacitás létrehozására – vélik szakértők. A feltételek nem a kicsiknek, hanem a tőkeerős nagybefektetőknek kedveznek. Mindezek ellenére azzal kapcsolatban nem egységes a szakma álláspontja, hogy lehet-e ennél megfelelőbb pályázatot készíteni.

Nem érdemes visszavonatni a 410 megawatt kapacitásra kiírt szélenergia-pályázatot, mert a jelenlegi környezetben úgysem születne ennél jobb – fogalmazott Hoffmann László, a hazánk első szélerőmű-parkját megépítő Energy Corp ügyvezető igazgatója az Energiainfo sajtó-háttérbeszélgetésén. Mindeközben maga is úgy véli, hogy a Magyar Energia Hivatal (MEH) kiírása sem az ország hosszú távú érdekeit, sem pedig a tender kereteit megadó miniszteri rendeletet nem vette figyelembe. Csupán egyetlen célt lehet kiolvasni belőle: hogy hazánkban a szélerőművek fejlesztése minél olcsóbban valósuljon meg, mivel a MEH kiírásában azok a beruházók, akik az úgynevezett támogatott tarifájú kötelező átvételi körön kívül szeretnék majd értékesíteni a szélturbinák által megtermelt áramot, elsőbbséget élveznek. Hoffmann László szerint „bizonyos szereplők teremthetnek olyan helyzetet”, hogy a 410 megawattos kapacitást teljes egészében az ebben a körben lévő befektetők között osszák ki. Ebben az esetben ugyanakkor kérdéses az erőművek megtérülése. Hajdu Balázs, a CEZ magyarországi kereskedelmi igazgatója tapasztalataikra alapozva például úgy vélekedett: jelenleg csak piaci alapon, támogatások nélkül nem lehet nyereségesen működtetni a szélerőműveket.
Brázai Miklós, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadásra szakosodott menedzsere szerint ez a mostani pályázat megmutatja majd, érett-e eléggé ahhoz a magyar villamosenergia-piac, hogy a szélerőművek versenyezni tudjanak a hagyományos forrásokkal. A szakértő új üzleti modelleket vár a magyar szélenergia-termelésben, amelyek nemzetközi szinten is példaértékűek lehetnek. A Magyar Szélenergia Társaság viszont egy korábbi, MEH-nek címzett levele alapján éppen attól tart, hogy ha a 410 megawattnyi kapacitás nagy részét a kötelező átvételi körön kívül osztják ki, akkor az egyáltalán nem kedvez a kisebb tőkével rendelkező hazai befektetőknek. Mint ahogy meglátásuk szerint az egész pályázat sem. Abban ugyanis csak 0,5 megawattnál kisebb, valamint 0,5 és 50 megawatt közötti kategóriákra osztják a lehetséges indulókat. Holott a miniszteri rendelet lehetőséget adott volna egy köztes kategória létrehozására is, amelyben a 0,5 és 5 megawatt közötti kapacitású szélerőművet tervező beruházók pályázhattak volna. A szervezet kifogásolta azt is, hogy a kiírás kizárja a pályázatból azokat, akik – akár részben – állami vagy önkormányzati garanciavállalás, illetve állami önkormányzati költségvetési támogatás igénybevételével szeretnék megvalósítani a szélerőműveket.