Közel másfél év után újra elővette a korcsécsmány az úgynevezett szegények bankja programot. Az elképzelés szerint egy olcsó szociális kölcsönöket kínáló intézet segíthet a nehéz anyagi körülmények között élőkön, s az uzsorások vitorlájából is kifoghatja a szelet. Az effajta bankmodellt Bangladesben vezették be először, de azóta a világ több pontján is sikert aratott. Elsősorban azokat célozza meg, akiknek kisebb, néhány tízezer forintnyi összeg hiányzik a boldogulásához. Anyagi fedezet nem szükséges, a kezességet általában az adós két-három ismerőse vállalja.
A jövő évi költségvetéshez benyújtott egyik módosító javaslat szerint a kormány 135 millió forintot csoportosítana át a kezdeményezés állami támogatásához. Hogy mire lehet elég ez az összeg, azt jól szemlélteti, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2008-as aranykönyve szerint egy átlagos pénzügyi vállalkozás 775 millió forint tőkével működik Magyarországon. Ebbe a kategóriába a bankok nem tartoznak bele, mert azok kétmilliárd forintos tőke alatt el sem indulhatnak. Csak összehasonlításképpen: a gyorshiteleket nyújtó Provident saját tőkéje tavaly közel tízmilliárd forint volt.
A szociális tárca először 2008 júliusában számolt be arról, hogy az uzsorakölcsönök visszaszorításának lehetőségén dolgozik. Korózs Lajos, a szociális tárca államtitkára akkor hangsúlyozta: ki kell találni azt a technikát, amely meggátolja, hogy az uzsorások hozzáférjenek az emberek jövedelméhez. Hozzátette: őszre megpróbálnak megoldást találni az ügyben.
Az elképzelésről aztán másfél évig nem is lehetett hallani. Lapunk hiába próbált utánajárni annak, hogy hol tart a munka, még azt sem sikerült kideríteni, hogy kinek kellene foglalkoznia a feladattal. A szociális tárca és a gazdasági minisztérium egymásra mutogatott, amikor arról kérdeztük őket, ki a felelős a programért.
A lapunknak nyilatkozó szakemberek nem sokat várnak az ötlet másodvirágzásától. Mint elmondták, a 135 millió forintos tőke arra utal, hogy komolytalanok a kormány szándékai, s inkább kampánycélokat szolgál a „szegények bankja”, mint a rászorulók ügyét. Bogár László közgazdász szerint a program finanszírozása megmutatta, hogy milyen fukar kezekkel mér a kormányzat, amikor nem saját magának osztja a pénzt. – Az APEH adatai szerint Magyarországon 320 millió forint a legnagyobb bruttó havi fizetés, a szegények százezreinek megsegítésére ennek kevesebb mint a fele jut – hívta fel rá a figyelmet a közgazdász. Bogár László kételkedik abban, hogy a program visszaszorítja majd az uzsorásokat. – Több százszor anynyi pénz forog a törvényen kívüli hitelek piacán, mint amennyit a kormány a „szegények bankjára” szán – közölte.
Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke szintén szkeptikusan tekint a „szegények bankjára”. – Néhány tízezer forintból senki nem indít nálunk sikeres vállalkozást, pedig ennek a hitelformának az lenne a lényege, hogy azokat a nehéz sorsú, ám tettre kész embereket támogassa, akiket csak egy kisebb összeg hiánya választ el a boldogulástól – nyilatkozta az elnök. Hozzátette: az emberek valószínűleg az elmaradt számlákat fizetik majd ki az így kapott pénzből, vagy felélik azt. – Elgondolkodtató, hogy a General Electric tavasszal még több mint 600 millió forintot nyert az államtól a munkahelyek megtartására, holott 2700 embert bocsát el a jövőben, ugyanakkor a szegényeknek csak 135 millió jut – tette hozzá az elnök.
Barabás Gyula szerint ez a program nem szorítja vissza az uzsorásokat. – A feketén kölcsönző, az embereket a végletekig kihasználó uzsorások bűnözők, őket börtönbe kell juttatni – jegyezte meg Barabás Gyula. Az emberek egyik kölcsönből a másikba menekülnek, de közben egyre mélyebbre merülnek az adósságokba, ezért az elnök szerint inkább a magáncsőd jelentene megoldást a problémákra.
origo.hu
Sokkoló felvétel került elő a tragikus motorbalesetről – videó
