Fel van készülve az Egyesült Államok arra, hogy környezetvédelmi kérdésekben elöl járjon?
– Úgy gondolom, igen. Obama elnök rendelkezik a kellő felhatalmazással, tudósokat vett be kormányába, és hogy úgy mondjam, mozgásba hozta a dolgokat, hogy vezető szerepet töltsünk be ezen a téren.
– A pénzügyi-gazdasági válságból való kilábalást váró amerikai fogyasztói társadalom és a gazdasági-pénzügyi körök is készek támogatni ezt a törekvést?
– Ez jó kérdés, mert amikor a klímaváltozást vizsgáljuk, akkor látnunk kell, hogy tiszta energiára alapuló gazdaságot kell megcéloznunk. A kilábalás egyes gazdasági részletei nagyban függenek attól, hogy környezetvédelmi téren milyen lépéseket teszünk. Az Egyesült Államok persze különböző csoportokból tevődik össze, amelyek különbözőképpen viszonyulnak ehhez.
– Ez alapján és a nemzetközi partnereik részéről érkező jelzések tükrében optimista a koppenhágai klímavédelmi csúcstalálkozó előtt?
– Derűlátó vagyok. Nehéz találkozónak ígérkezik, de remélem, hogy sikerül haladást elérnünk.
– Miként viszik keresztül ambícióikat a törvényhozáson? Van stratégiájuk erre nézve?
– A kormányzat az elnök vezetésével igyekszik együttműködni a kongresszussal a klímavédelmi törvény előmozdítása ügyében. A képviselőházban már értünk el haladást, most a szenátus következik, fokról fokra, rengeteg vitával, elemzéssel tarkítva.
– Tapasztalható elmozdulás az amerikai elit véleményében a klímaváltozást illetően? Kívülről az látszik, hogy még mindig nagyon sok amerikai politikus szkeptikus ezzel a teóriával kapcsolatban.
– Sok kérdésük van, sok vita zajlik, ahogy az egy demokráciában szokás. De a politikusainkat nézve, ha összehasonlítjuk a néhány évvel ezelőtti helyzettel, akkor sok fejlődést láthatunk. Partnerek jönnek elő a republikánusok soraiból, hogy beszéljenek a demokratákkal ebben a kérdésben.
– A klímaváltozás környezetvédelmi aspektusáról áttérve annak stratégiai következményeire, mit gondol, az északi-sarki jégsapka olvadása vezethet konfliktushoz a kontinentális talapzatban lévő természeti erőforrások birtoklásáért?
– Ez nagyon szerteágazó kérdés, de egyelőre valószínűtlennek tartom. A tengerekre vonatkozó nemzetközi egyezmény a kongresszus előtt van. Remélem, hogy idővel ratifikálják, és csatlakozunk a jóváhagyók csoportjához, amely sok eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy kezelje a változásokat.
– Oroszországban egyesek máris attól tartanak, hogy az új rakétavédelmi terveikben szereplő hadihajóikat a megnyíló északi vizekre vezénylik…
– Ezt inkább nem kommentálnám, az ilyesfajta stratégiai-katonai kérdések nem rám tartoznak. Kollégáimmal én inkább a természeti erőforrásokkal és az ezekkel kapcsolatos viták megoldására szolgáló mechanizmusokkal foglalkozom. Annyit mondhatok, hogy eszmecseréink a Sarkvidéki Tanácsban nagyon pozitívak, és nem hiszem, hogy az ön által felhozottak komoly problémát jelentenének.
– Posztján ön technológiai kérdésekért is felel. A technológiai globalizáció milyen hatással lesz az Egyesült Államok riválisainak felemelkedésére a nemzetközi színtéren?
– A kérdése azt hiszem arra vonatkozik, hogy a technológia miként változtatja meg a világszínpadon lévő struktúrákat, országokat. Clinton külügyminiszter azt mondta nemrégiben, hogy a kétpólusú világtól elmozdulunk egy többpartneri világ felé. Szerintem a tudomány és a technológia erőssége abban áll, hogy az érintett közösségekre alapozva erősíti a nemzetközi együttműködést.
origo.hu
Halott csecsemőt találtak egy magyarországi üzem mosdójában
