Beadvány a taláros testületnek

Nyilvánvaló, hogy polárisan ellentétes politikai többsége lesz a jövő májustól várható új Országgyűlésnek a mostanihoz képest. Így egészen más típusú államfőt választana, mint a jelenlegi többség. Az államfőválasztás időpontjának kérdése alkotmányjogi és politikai kérdéssé vált, mert a jövő év új kormányfőjének ezzel az államfővel kell együtt dogoznia. Az elmúlt húsz évben az időpontról nem volt semmilyen vita, nem volt kiélezett politikai helyzet tárgya. Csak 2010-ben vetődhet fel először ez a probléma. Jövőre az államfő megválasztása és az országgyűlési választások is egy évben lesznek előreláthatólag megtartva. Ezért merülhet fel az a kérdés, hogy az új államfőt a 2010-ben megválasztott új Országgyűlés, vagy még a mostani válassza meg.
Az államfő választására vonatkozó alkotmányi előírás szerint az Országgyűlés kétharmaddal tud köztársasági elnököt választani, de a harmadik fordulóban az egyszerű többség is elég. A választás időpontjára fontos alkotmányi szabályozás vonatkozik, amelyet az alkotmány 29/C § (1) bekezdése mond ki: „A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani.” A második bekezdés szerint: „Az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki.” Ez azt jelenti, hogy az alkotmány kimondja, hogy az államfőt a megbízatásának lejárta (tehát most: 2010. augusztus 5.) előtt 30 nappal kell legalább megválasztani. De a joghézag miatt felmerülhet, hogy akár előbb is, akár három, vagy hat, vagy nyolc hónappal a lejárat előtt is meg lehet választani a köztársasági elnököt. Ennek most a 2010. áprilisi–májusi országgyűlési választások miatt van jelentősége, mivel ez az ellenzék kormányra jutását valószínűsíti, és júniusban már az új kormánytöbbség választaná az államfőt. Nem lehet tudni, hogy a mai kormánypárt átengedi-e az államfő megválasztását az új kormánytöbbségnek, vagy a mai Országgyűlés ülésezésének megszűnése előtt államfőválasztás lesz 2010 januárjáig; vagy esetleg február–márciusban egy külön erre az alkalomra összehívott ülésen.
Az alkotmány szó szerinti értelmezése tényleg nyitva hagyja a korábbi időpontban történő államfőválasztást, de közelebbről belegondolva itt súlyos alkotmányos dilemma bukkan fel. Ha ugyanis megvizsgáljuk azt a helyzetet, hogy a jelenlegi Országgyűlés választja az államfőt, akkor szembesülhetünk azzal, hogy ebben a szituációban két államfője lenne egyszerre az országnak. Bár ez elképzelhetetlennek tűnik, mégis megvalósulhat, mivel ha a 2010. április eleji parlamenti választásokból indulunk ki, akkor 72 nappal előtte ki kell írni ezt a választást, és megindul a kampány, ezen belül a kopogtatócédula-gyűjtés már január 25-én. Ha előtte választják meg az államfőt, még az ülésezés december közepén várható berekesztése előtt, akkor nyolc hónapig lenne két államfője az országnak, de ha még kampány közben össze is hívnák egy napra az Országgyűlést, például februárban az államfő megválasztására, akkor is fél évig tartana ez a helyzet. Ez azonban elég veszélyes is lehet, mivel kérdéses, hogy a kettős államfő léte huzamosabb ideig mennyiben állna összhangban az alkotmányos stabilitással. (Az Egyesült Államokban másfél hónapig áll fenn ez a helyzet. Tavaly, a Bush–Obama váltásnál Obamának mentegetőznie kellett a Busht kikerülni, és őt konkrét állami ügyekben szóra bírni igyekvők előtt, hogy Amerikának csak egy elnöke van…)
A jelenlegi államfő számára utódjának egy előre hozott időpontban való megválasztása a legnagyobb alkotmányos kihívást jelentené. Ezért felvethető, hogy mit tud tenni ennek elhárítása érdekében? Mint ahogy már említettem, az alkotmányos joghézag miatt (csak a „meddig”, de nem a „mettől” lehet államfőt választani – szerepel az alkotmányi előírásban) egy korai új államfőválasztás huzamosabb ideig két köztársasági elnök egyidejű létét hozná létre, ami az alkotmányos stabilitásra veszélyt jelentene. Erre tekintettel megítélésem szerint az Alkotmánybíróságot fel lehetne kérni elméleti alkotmányértelmezésre e kérdésben, amelynek döntése (ha az esemény előtt jönne!) kötné a mai országgyűlési többséget is. Nézzük meg ezt a lehetőséget.
Ezt az alkotmányértelmezést az Alkotmánybíróságról szóló törvény 1. § g pontja rögzíti és a 21. § (6) bekezdése felsorolja, hogy ki kezdeményezheti ezt. Eszerint kezdeményezheti például a kormány, vagy annak egy tagja, az Állami Számvevőszék elnöke (de csak saját szektorában) és egyéb szervezetek, amelyek viszont a parlamenti kormánytöbbség befolyása alatt állnak, mint például az Országgyűlés állandó bizottságai. Azonban ezt maga az államfő is megteheti a 21. § (6) b pontja szerint. Felvetődik a kérdés, hogy ha meg is teheti ezt az államfő, van-e esélye sikerre? Mivel valószínűsíthető, hogy lehet olyan érvet találni, amely a féléves vagy hosszabb kettős államfői létet – a korai új államfőválasztás lehetősége miatt – alkotmányellenessé teheti, ezért az államfőnek van esélye arra, hogy az alkotmánybírák többsége az előre hozott államfőválasztás lehetőségét alkotmányellenesnek minősítenék. Mivel ilyen bizonytalan kérdésben az alkotmánybírói többség háttér-politikai megoszlása is szerephez jutna, további kérdésként merül fel, hogy a jelenleg kilenc fővel működő alkotmánybírói állomány adna-e esélyt adna az államfőnek, ha feltenné ezt a kérdést? Erre a kérdésre úgy tudunk válaszolni, ha megnézzük, hogy az elmúlt években az ezzel foglalkozó sajtóhírek és politikai elemzések az alkotmánybírói többség inkább balfelé, vagy inkább konzervatív irányba húzó jellegére milyen megállapításokat tettek. Ezekből egyértelműen megállapítható, hogy ez a megoszlás az államfő esélyeit erősíti egy ilyen kényes politikai kérdésben a döntésnél.
Az államfőnek tehát lépnie kellene. Rajta kívül az Alkotmánybíróság és az elméleti alkotmányértelmezés kérésének mozgásba hozatalára csak a kormányerők által kontrollált intézmények jöhetne számba. Ám azoktól ez nem várható el.

A szerző egyetemi hallgató,
az ELTE Politológiai Publicisztikai Csoport tagja