Cerny: felháborító munkák sora

David Cerny cseh képzőművész minden egyes művével bírál, kifiguráz, sért és olykor megaláz. Nemcsak saját hazája vezetése elleni véleményének ad hangot, hanem az egész világ felett mond ítéletet. Cerny legutóbb Entropa című, sztereotípiákból építkező európai uniós projektjével hívta fel magára a figyelmet. Az alkotás 2008-ban született, makettje máig tekinthető meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem epreskerti Parthenon-fríz termében.

Már Cerny pályázata sem nevezhető igazán etikusnak, de vélhetőleg ő csupán fricskának szánta. A pályázat szerint minden uniós országból felkért képzőművész munkájából összeállított Entropa-„szobor” díszítette volna az Európa Tanács brüsszeli épületének előcsarnokát. Azonban ezek a fiktív nevek és életrajzok csupán Cerny agyszüleményei voltak. Ő egymaga alkotta meg az uniós országok domborműszerű térképekből készített gyerekjáték-utánzatot. Ezt a motívumot Cerny egyébként más alkotásában is felhasználta már. A huszonkettedik Sao Paoló-i biennálén ugyanerre a pattintós gyerekjátéksémára felépítve alkotta meg összerakható bábuit: a rocksztárt, a művészt, a megerőszakolt, halott nőt, de ugyanekkor Jézus Krisztus és Éva műanyagjáték-változatával is előrukkolt.
Az Entropa januári brüsszeli kiállításakor Bulgária kikérte magának, hogy az országot illemhelyként jeleníti meg Cerny, így ragaszkodtak hozzá, hogy takarják le a róluk mintázott részt. Szlovákia is tiltakozott az ellen, hogy őket magyar nemzetiszínű szalaggal átkötött szalámiként ábrázolják. Cerny minden ország esetében az emberek tudatában jelen levő sztereotípiákból építkezett. Magyarországot szalámi és dinnyeföld metszeteként, Romániát Drakula kastélyaként ábrázolta, míg szerinte Luxemburgot nem jelzi semmi sem jobban, mint egy Eladó feliratú tábla, Svédországot egyetlen, hatalmas IKEA-s doboz, Svájcot pedig egy nagy adag praliné.
A megnyitón jelen volt a művész is, aki előadást tartott saját munkásságáról, eddig megvalósult alkotásairól, lehetséges terveiről. Az 1991-ben kiállított „Quo Vadis”, a hatalmas lábakon járó Trabant-szobor, a berlini fal leomlása előtti németországi helyzet kifigurázása. A megvalósult munkák között találhatók még olyan alkotások, mint a két vizelő férfi szobra, akik éppen Csehországot locsolják. A sajátos szökőkút egy luxusvendéglőben áll. Vagy ott van a Barnaorrúak című alkotása, ahol a két előrehajoló figura hátsó felébe bepillantva a közönség a cseh politikát kifigurázó videót nézhet meg, de ijesztő a Szaddám Huszein Cápa nevű egész alakos figurája, amely zárt, vízzel teli faládában lebegve ábrázolja a diktátort. A decensebbek közé tartozik a Metamorfózis című, óriás méretű acél férfifej, amelynek szeletei folyamatosan forognak.
2003 májusára, a csehek uniós csatlakozására a Prágai Nemzeti Színház tetejére egy maszturbáló férfi szobrot tervezett, amely adott időközönként sűrített levegőt lövellt volna a sétálók fejére. Szerencsére a színház vezetősége még időben törölte a projektet. Jelenleg egy olyan szökőkúton dolgozik, amelyet cseh politikusok nemi szerveinek másai díszítenének. Hazánkban még nem tervez köztéri szobrot a cseh alkotó.