Elfogadták a gázai jelentést

Elfogadta az ENSZ közgyűlése Richard Goldstone dél-afrikai jelentéstevő nyilatkozatát a gázai háborúról. A döntést 114 ország támogatta, 18 ellenezte, 44 tag pedig tartózkodott. Magyarország Izrael mellett szavazott.

Magyar álláspont. Magyarország is nemmel szavazott az ENSZ közgyűlésében arra a határozatra, amely felszólította Izraelt és a palesztinokat, hogy vizsgálják ki a csaknem egy évvel ezelőtti gázai konfliktusban elkövetett állítólagos háborús bűncselekményeket – közölte Bródi Gábor ENSZ-nagykövet. Az Európai Unió országai a svéd elnökség vezetésével hosszasan tárgyaltak a palesztin delegációval és az arab országok küldöttségével. Sokáig remény volt arra, hogy egy kiegyensúlyozottabb határozat születik, de az utolsó pillanatban az eredeti javaslatot terjesztették a közgyűlés elé. „Így Magyarország lényegében a korábbi álláspontját képviselve szavazott” – hangoztatta. (MTI)

Izrael morális fölényét mutatta az ENSZ szavazása, mondta a döntést követően az izraeli külügyminiszter, dicsérve a 18 „topligás” demokratikus államot, amelyek ellenezték a jelentést. Izrael mellett szavazott Magyarország, az Egyesült Államok, Szlovákia, Csehország, Olaszország, Lengyelország, Ausztrália, Kanada, Németország, Hollandia, Macedónia, Ukrajna, Panama, Nauru, Mikronézia, a Marsall-szigetek és Palau. Avigdor Liberman hozzátette, „Szaúd-Arábia és Szomália nem papolhat nekünk morálról”. A külügyminiszter élesen bírálta azokat az államokat, amelyek elfogadták a jelentést, amely emberi jogok megsértésével és háborús bűncselekményekkel vádolja Izraelt a gázai övezeti háború idején. Izrael hivatalosan úgy reagált a döntésre, hogy továbbra is jogot formál az önvédelemre, emellett folytatni fogja állampolgárai életének megvédését a nemzetközi terrorizmustól. A közgyűlés döntése egyébként nem kötelező érvényű, így valószínűtlen, hogy akár Izrael, akár a Hamász – amelyet szintén jogsértésekkel vádolt Richard Goldstone – változtatna politikáján. A határozat ugyanakkor arra kéri a Biztonsági Tanácsot (BT), hogy ha bármely érintett fél nem indít megfelelő vizsgálatot saját jogsértéseit kikutatandó, akkor „tegyen lépéseket”. A Biztonsági Tanács tagjai közül Kína támogatta a nyilatkozatot, az Egyesült Királyság, Franciaország és Oroszország tartózkodott, az Egyesült Államok pedig nemmel szavazott. Ha a BT elé bármilyen szankcióról szóló határozat kerülne, az amerikaiak és a két európai szövetségese minden bizonnyal megvétóznák.
A határozatot arab államok szövegezték meg, a szavazás végeredménye sem volt kétséges, hiszen a korábban „harmadik világnak” tekintett országok egyöntetűen bírálják Izrael katonai és politikai gyakorlatát, ráadásul a Goldstone-jelentést a nyugati államok egy része is támogatta, mint Ciprus, Portugália vagy Írország, bár a mostani szavazáson az uniós tagok legtöbbje tartózkodott.
Utoljára az ENSZ közgyűlésén találkozott egymással Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Barack Obama. Holnap Netanjahu Washingtonban lesz, hogy felszólaljon egy amerikai zsidó fórumon, ahol az amerikai elnök is beszédet mond, ám a két politikus számára hivatalos megbeszélés nincs tervben. Ezt a Jerusalem Post izraeli napilap azzal magyarázza, hogy Washington „kapni akar” valamit az izraeli kormányfőtől, de a jelenlegi kormányfő semmit sem kíván adni.