Elmerült a mentőöv

Teljes csőd lett a vége a kormány nagy nekibuzdulásának. A bajba jutott adósoknak szánt állami mentőövet ugyanis olyan feltételekhez kötötték, hogy a több százezer nehéz helyzetbe került adósból mindössze háromszázan tudták igénybe venni. A szakértők számára már a július 28-i bevezetés előtt is nyilvánvaló volt, hogy rossz az elképzelés, de rájuk nem hallgatott senki. Több mint egy évvel a válság kezdete után még mindig nincs megoldás az adósok gondjaira.

Befuccsolt a kormány bajba jutott adósokat segítő programja. A nehéz helyzetbe került hitelesek által annyira várt áthidaló hitelből lényegében azok lettek kizárva, akiknek a legnagyobb szükségük lett volna rá. Mint arról lapunkban már olvashattak, alig van olyan adós, aki megfelelne a szigorú követelményeknek, ezért az ügyfelek inkább a pénzintézetek hasonló teherkönnyítő konstrukcióinál keresnek menedéket. Eddig csupán a bankok tapasztalataiból lehetett arra következtetni, hogy a nagy csinnadrattával beharangozott program megbukott, ám a napokban Oszkó Péter pénzügyminiszter is elismerte, hogy nagyon kevesen, mindössze háromszázan vették igénybe a már három hónapja elérhető állami segítséget. Vagyis a mentőövnek becézett program a válság miatt nehéz helyzetbe került százezrek elenyésző részéhez jutott csak el. Ráadásul a válság már több mint kilenc hónapja tartott, amikor életbe lépett a program, ám még a július 28-ra tervezett kezdés is heteket csúszott. Több olvasónk is jelezte: még augusztus közepén is előfordult, hogy amikor a bankfiókokban áthidaló hitelhez szerettek volna jutni, közölték velük, hogy ez még nem hozzáférhető, jöjjenek vissza egy-két hét múlva.
A pénzügyminiszter bejelentése egyébként nem okozott túl nagy meglepetést a szakértői körökben, ez csak a melléfogás beismerése volt. Akik tisztában vannak az adósok helyzetével, már a program beindulása előtt látták, hogy szinte senki nem fér majd hozzá a segítséghez, mert a kormány olyan szigorú feltételeket követel meg.
Mádi László fideszes országgyűlési képviselő szerint az a törvényjavaslat, amelyet a kormány két menetben áterőltetett a parlamenten, alkalmatlan a cél elérésére. – A kabinet bevallása szerint eddig csupán háromszázan használták ki az átmeneti állami segítségnyújtást. Ezzel igazolta, hogy a Fidesz korábbi aggodalma megalapozott volt, s immár több mint egy év telt el azóta, hogy a kormány tétlenül nézi a lakáshitelesek vergődését – közölte Mádi.
*
A kormány most a feltételek enyhítésével próbálkozik. Például nemcsak azok számára teszi lehetővé az áthidaló hitel felvételét, akiktől a munkaadójuk vált meg, hanem azoknak is, akik közös megegyezéssel távoztak a munkahelyükről.
A devizahiteleseknek az is megoldást jelenthetne, ha forinthitelre tudnák váltani a kölcsönüket. Ezt a megoldást a kormány és a Magyar Nemzeti Bank is szorgalmazza, s a kabinet a pénzintézetekkel kötött egyezségében arra kérte őket, hogy tegyék lehetővé a devizahitelek ingyenes átváltását forintkölcsönre. Csakhogy ez az elképzelés is kudarcot vallott, mert a hazai fizetőeszközben jegyzett hitelek olyan drágák, hogy az embereknek még a megemelkedett törlesztők ellenére sem éri meg átváltani a devizahitelüket. Még az elmúlt hónapok jegybanki kamatvágásai után is jóval drágábbak a forinthitelek, mint az euróban és svájci frankban jegyzettek. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb összeállításából kiderül, hogy bár az előző hónaphoz képest jelentősen csökkent a lakáscélú új forinthitelek átlagos hitelköltség- mutatója (thm), a szeptemberi 11,76 százalékos átlagkamat még mindig 79 bázisponttal magasabb a tavaly novemberinél, pedig azóta a jegybanki alapkamat 300 bázisponttal csökkent. Szeptemberben a háztartások hétmilliárd forintnyi forintalapú lakáshitelt vettek fel. A legtöbb hasonló kölcsönt júniusban és júliusban folyósították a bankok, mindkét hónapban mintegy 17,8 milliárd forintot tett ki az új szerződések értéke. Euróalapú lakáshitelből kicsit többet vettünk fel szeptemberben, mint egy hónappal korábban, az új hitelek értéke 12,5 milliárd forint körüli értékről 12,9 milliárdra nőtt a kilencedik hónapban. Az euróhitelek átlagos hitelköltség-mutatója is emelkedett, jelenleg tíz százalék fölött van. Svájci frankban az előző kéthavi megtorpanás után ismét jelentős összeget, négymilliárd forintnyi lakáshitelt igényeltek a háztartások. Az alpesi devizában jegyzett lakáskölcsönök átlagos hitelköltség-mutatója szeptemberben hét százalék alá csökkent. Ilyen alacsony thm-mel utoljára tavaly júniusban lehetett svájcifrank-alapú hitelhez jutni.