Előadóteremből az utcára

Már nem kérünk, hanem követelünk – ezzel a jelszóval vonultak az utcára számos német városban a diákok. Az „Oktatási sztrájk 2009” kezdeményezés során régóta szunnyadó elégedetlenséget törtek a felszínre.

Büntethető a nácizmus dicsőítése. A német szövetségi alkotmánybíróság tegnap bejelentett döntése lehetőséget nyújt arra, hogy könnyebben lehessen betiltani szélsőjobboldali felvonulásokat, a hitleri diktatúrát magasztaló rendezvényeket. A taláros testület meglátása szerint ezzel nem sértik meg az alaptörvényben lefektetett véleményszabadság jogát. A berlini parlament pártjai 2005-ben szigorították meg az idevágó törvényt. Ez ellen fellebbezett a Nemzeti Demokrata Párt az alkotmánybíróságnál, amely most végérvényesen állást foglalt. A büntető törvénykönyv ezért három évig terjedő szabadságvesztést vagy pénzbüntetést irányoz elő.

(Köln)

A politikusok ugyan gyakran hangoztatják, hogy Németország valós erejét a főiskolát és egyetemet végzett hallgatók magas szellemi tudása garantálja, ám a valóságban hiányzik az anyagi fedezet a felsőoktatás körülményeinek javítására. Erre a célra a számítások szerint az eddiginél negyvenmilliárd euróval többre lenne szükség.
Hasonló tiltakozó megmozdulásokra már a nyári hónapokban is sor került, akkor a politikusok ígéretet tettek az oktatási reformok kidolgozására, de a gyakorlatban erre nem került sor. A diákok azt követelik, hogy egyszerűsítsék az oktatást, csökkentsék az órák és a vizsgák számát, amelyek az alap- és mesterképzés rendszeréből adódnak, töröljék el a tandíjakat, orvosolják a túlzsúfolt előadótermek problémáját, valamint növeljék a szemináriumi helyiségek számát.
A megmozdulások számtalan egyetemen – így Berlinben, Bonnban, Kölnben – az aulák megszállásához vezettek, ahol a diákok sípokkal, kereplőkkel és transzparensekkel léptek fel. A Rajna mentén több szakközépiskola igazgatója a kapuk bezárásával akadályozta meg a diákok bevonulását. Németország szövetségi felépítése egymástól jelentősen eltérő feltételeket szab a főiskolásoknak, hiszen az oktatásért a tartományok felelősek különböző rendszerekkel. Érzékenyen érinti a diákokat, hogy az őket fájóan érintő tandíjügyben jelentősek a különbségek. Észak-Rajna-Vesztfáliában minden felsőoktatási intézmény saját hatáskörén belül dönti el, milyen összeget követel szemeszterenként a diákoktól. A déli tartományokban, Bajorországban és Baden-Württembergben a tandíj ötszáz euróra rúg. Keleten viszont csak tíz szemeszter után érkezik a felszólítás a fizetésre.
Giessenben és Göttingenben a rendőrség is kénytelen volt beavatkozni azt követően, hogy a tüntetők egész utcasorokat torlaszoltak el. Ma előreláthatólag tovább folytatódnak a tiltakozó megmozdulások. A tüntetők a bankok és pénzintézetek eltorlaszolását tervezik, szimbolizálva azt a követelést, hogy a gazdaság fellendítését szolgáló állami támogatást irányítsák át az oktatáshoz. Hasonló méretű diákmegmozdulásokra 1968 végén került sor az NSZK-ban, de akkor a demonstrációk kizárólag politikai jellegűek voltak.