Francia leépítések

Rossz üzenet a pécsi önkormányzat döntése a vízi- közmű-cég visszavételével kapcsolatban a francia befektetők számára, akik hatvanezer állást teremtettek Magyarországon – üzente haza, vélhetően a vendéglátók igényeit is teljesítve Bajnai Gordon, amikor a múlt hét elején Párizsba látogatott. A miniszterelnök állításából legfeljebb annyi felel meg a valóságnak, hogy a francia tulajdonba került hazai vállalatok csakugyan közel hatvanezer főt foglalkoztatnak az országban. Ugyanakkor arról nem szólt a kormányfő, hogy a privatizáció vagy más tranzakciók során hazánkban vagyonhoz jutó francia cégek milyen leépítéseket, elbocsátásokat hajtottak végre, vagy közvetett módon hány magyar vállalkozás ment csődbe a tevékenységük miatt. Pedig ha ezekkel az adatokkal is tisztában lennénk, könnyen kiderülhet, korántsem ennyire pozitív, sőt akár negatív is lehet a mérleg.
Egészében véve csakugyan nehéz meghatározni, hogy a nálunk lévő francia cégeknél vagy miattuk hányan veszítették el a munkájukat Magyarországon, azonban az egyes társaságok vizsgálatakor kimutatható a leépítés folyamata – vélik szakértők. Így például a Chinoin gyógyszercégnél a privatizáció előtt, 1990-ben még 3974-en dolgoztak, míg a társaságot megvásárló francia Sanofi jelenleg csak 2600 főt foglalkoztat, tehát 1374-gyel csökkentette az álláshelyek számát. A hoszszú ideig a Danone tulajdonában lévő Győri Keksz és Ostyagyárnak tizenkilenc éve 1548 alkalmazottja volt, ami 2005-re mindössze 200 főre csökkent. Vagy említhetők a szintén francia Michelin kezébe került Taurus gumigyárak, amelyeknél 1990-ben 7443 magyar polgár kereste a kenyerét, most pedig csaknem 2500, ami majd ötezres leépítést jelent.
A Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint sem kell hasra esnünk a francia befektetésektől, amelyeknek az aránya – az úgynevezett speciális célú vállalatokkal együtt számolva – 2007-re mindössze 2,13 százalékra csökkent az országban. A jegybanki adatokból szakértők szerint az is kitűnik, hogy 2001 és 2007 között az ide érkező francia eredetű pénz kétharmada újra befektetett tőke volt. Ez azt jelenti, hogy ebből az országból alig áramlott friss tőke hozzánk, miközben az összes hozzánk érkező befektetésnek csak 45,8 százaléka volt újra befektetett tőke ugyanebben az időszakban. A kiugróan magas újrabefektetés a francia cégeknél két dolgot jelez: egyrészt jelentős profitra tehettek szert, másrészt merészen terjeszkednek.