Több politikus, illetve prominens személlyel kapcsolatban merült fel korábban, hogy offshore cégeket tart fenn. Indult vizsgálat Bajnai Gordon miniszterelnök, Oszkó Péter pénzügyminiszter, illetve Simor András jegybankelnök cégeivel kapcsolatban?
– Az említett közszereplők, illetve esetleges gazdasági társasági tevékenységek kapcsán a Nemzeti Nyomozó Irodánál nem indult büntetőeljárás. Ehhez ugyanis feljelentés, bejelentés vagy hivatalos személy észlelése szükséges.
– Újsághírek alapján ezek szerint nem vizsgálódhatnak?
– Bizonyos esetekben előfordulhat, de ilyenkor több kritériumnak kell egyszerre teljesülnie. Az nem elég, hogy a sajtóban feltűnik egy hír. Az offshore szó a médiában ráadásul szinte mindig szitokszóként jelenik meg, holott sok országban az offshore cégek megengedetten működnek, hiszen szerves részei a gazdasági életnek.
– Ezek szerint akkor nem vizsgálják őket.
– Csak azért, mert egy cég offshore-ként tevékenykedik, nem jelent okot rendőrségi eljárásnak, vizsgálatnak.
– Évente hány gazdaság elleni bűncselekmény történik?
– Hazánkban 1990–1991 óta 420 ezer bűncselekmény vált ismertté. Ezek kétharmada vagyon elleni: lopás, csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés, illetve gazdasági bűncselekmény. (A rendőrség hatáskörébe jelenleg 44 gazdasági bűncselekmény tartozik – a szerk.)
– Mekkora a bűncselekményekből keletkezett kár?
– Az utóbbi években, évente 130-160 milliárd forint, és a kármegtérülés 8-10 százalék között mozog, ezen szeretnénk most változtatni. Gondoljon bele, ez azt jelenti, hogy száz forintból csak tíz forint jut vissza a sértettekhez. Nagyon fontos az, hogy ne csak a tettesek elfogására, hanem a sértettek kárpótlására is törekedjünk.
– Ezért alakult tehát a vagyonvisszaszerző hivatal.
– Igen. Minden bűnüldöző szervnek egyik fontos feladata a kárenyhítés, kármegtéríttetés arányának növelése. Más európai országok is hasonló problémákkal küszködnek, és ezért született 2007 decemberében az az EU-tanácsi határozat, ami kötelezővé tette az unió országainak számára, hogy ilyen hivatalt állítsanak fel. Ez hazánkban már március óta egy kormányrendelet alapján működik. Ezen hivatalok működése is elősegíti, hogy a bűnüldözés, illetve a vagyonvisszaszerzés határokon átnyúlóvá váljék.
– Hány ország csatlakozott eddig?
– Szinte az unió összes állama létrehozta a saját hivatalát, bár vannak olyan országok, amelyek még nem jelölték ki vagyonvisszaszerző hivatalukat, illetve ezek felállítása folyamatban van. Ezek a nemzeti hivatalok lényegében egy hálózatot alkotnak, hogy segítsék egymás ilyen jellegű tevékenységét, illetve kapcsolódási pontot jelentsenek.
– A magyarországi alosztálynak hány tagja van?
– Nyolc fővel jött létre a Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdasági Főosztályának Pénzügyi Visszaélések Elleni Osztályán a Vagyon Visszaszerző Hivatalnak megfelelő alosztály. Az itt dolgozók többsége jogász, de van közöttük könyvelői végzettségű, felsőfokú vámtisztviselő, banki felsőfokú tanfolyamot végzett is. Európában van ennél nagyobb létszámú hivatal is, illetve az országok saját maguk döntik el, hogy milyen létszámmal, milyen státussal, joghatáskörrel, és hol helyezik el ezt a hivatalt.
– Mely esetekben lehet célszerű ennek a hatóságnak a működése?
– Ezek a nemzeti hivatalok fogadják más országok vagyon felderítésére, viszszaszerzésére vonatkozó kéréseit, igényeit és ezeken keresztül érhetik el a magyar nyomozó hatóságok más országok ilyen hivatalait vagyonfelderítés, vagyonvisszaszerzés érdekében. Jelentős előnyt jelent az, hogy ezek a hivatalok választ tudnak arra is adni, hogy egy-egy országban milyen jogi lehetőség van és hova lehet fordulni vagyonfelkutatás érdekében. Ugyancsak fontos, hogy az egymással kapcsolatot tartó hivatalok révén megismerhetővé válhatnak egy-egy országban létrejött jó gyakorlatok, törvények, amelyek adoptálásával más országok ilyen jellegű tevékenységei is hatékonyabbá válhatnak. A magyar hivatalnak ezenfelül még olyan feladata is van, hogy dolgozzon ki kriminalisztikai, metodikai ajánlásokat a magyar nyomozó szervek részére, azok észrevételeik figyelembevételével. Tavaly előfordult, hogy egy magyar bank behozott egy feljelentést arról, hogy több mint százmillió forintot csaltak ki tőle, és ez a pénz Svájcba került egy másik bankba. A hatályos nemzetközi normák, illetve együttműködés eredményeként ezt az összeget még azon a napon le tudtuk foglaltatni. Úgy gondoljuk, ha ez akkor sikerült, akkor más hasonló esetekben is el lehet, el kell járni.
– Az adóamnesztia bevezetése feltételezem, hogy többletmunkát ró a gazdaságvédelmi főosztályra, hiszen számos jövedelem legális forrású, ugyanakkor adóelkerülésből származik...
– Jogalkalmazóként nem véleményezhetünk egy-egy törvényt, feladatunk a törvény alkalmazása, betartása, betartatása. Az NNI-nek nincs arról információja, hogy milyen nagyságrendű a törvény hatálya alá tartozó kimenekített vagyon, erre vonatkozóan csak feltételezések léteznek. Az adóelkerülés, jövedelemeltitkolás egyébként is elsősorban az APEH-ra, illetve a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe tartozik.
– Magyarországon működő külföldi bankok hitelezési gyakorlatát vizsgálja a vagyonvisszaszerzésre specializálódott a hatóság? Sokan földönfutóvá válnak az inkorrekt szerződések miatt…
– A külföldi tulajdonba lévő, de Magyarországon működő bankok tevékenységét általában a rendőrség nem vizsgálja. Büntetőeljárásra okot adó körülmény esetén az illetékes nyomozó hatóságnak joga és lehetősége van eljárni egy-egy konkrét ügyben, tehát nem akadály, hogy az adott bank esetleg külföldi tulajdonban van.
– Jelenleg nyomoz a hatóság ilyen ügyben?
– Igen, két olyan ügyben van folyamatban nyomozás az NNI-nél, amelyben valamilyen módon érintett két bank is, és ezek az eljárások a PSZÁF feljelentése alapján indultak. A két ügyben több mint 150 sértett személy érintett, akik úgy vettek fel hitelt, részint magánszemélyektől, részint hitelközvetítő cégektől, hogy cserébe jelzálog terhelte az ingatlanjukat, házukat. A probléma ezekben az ügyekben az, hogy egy BAR-listás úgy kap hitelt, hogy más hitelező cégnél esélye sem lenne. A kockázatot is a hitelt felvevő vállalja, hiszen senki nem kényszeríti a szerződés aláírásával. A nyomozásokban vizsgáljuk az érintett társaságok felelősségvállalási, kockázatelemzési, egyáltalán az ügyben betöltött szerepét.
– Az UBS svájci bankhoz fordult az amerikai kormány azért, hogy adja ki azoknak az amerikai ügyfeleknek az adatait, akik milliárdos összegeket helyeztek el titkos számlákon az utóbbi évtizedekben. Hazánkban szintén keletkeznek kétes jövedelmek. Magyarország fordult már Svájchoz magyar betétesek adatait kikérve?
– Ebben a kérdésben az APEH az illetékes. Konkrét büntetőeljárásban, konkrét személlyel szemben van lehetősége a rendőrségnek megkeresés, vagy jogsegély alapján adatokat, információkat beszerezni.
– Ugyancsak ezt indokolná a lengyelországi példa is, ugyanis a sajtóhírek szerint a rendszerváltás idején a lengyel kormánynak két svájci bank is megengedte, hogy az elrabolt és külföldre vitt közvagyon kapcsán belenézhessenek számlákba. Romániában a diktatúra után szintén tettek ilyen lépéseket Svájc felé. Magyarországon a kommunizmus alatt szintén külföldre vándorolt a vagyon, tudomásunk szerint azonban mégsem tett ilyen lépéseket. Gondolkodnak azon, hogy az önök szervezete végre felvegye a kesztyűt és megpróbáljon utánanézni a diktatúra alatt eltűnt pénzeknek?
– Konkrét bűncselekmény gyanúja esetén – a kérdésben utalt időpontra tekintettel – felmerülhet az elévülés esete, ugyanis vagyon elleni bűncselekmények döntő többsége maximálisan 8, illetve 15 év alatt elévül az elkövetéstől számítva. A magyar Vagyon Visszaszerző Hivatal azért jött létre, hogy segítse az ilyen jellegű tevékenységet, mind országhatáron belül, mind kívül együttműködve más országok hivatalaival. A magyar büntetőeljárási törvény szerint vagyont felkutatni és biztosítani csak az a hatóság tud, amely előtt folyik a büntetőeljárás és csak abban az eljárásban.
– A Magyar Nemzeti Banknak csak a bécsi leányvállalata 150 milliárd forintos hiányt halmozott fel, amit a magyar állam pótolt. Köztudomású, hogy a CW Bank a nemzetközi munkásmozgalom pénzét mosta tisztára. Felmerült önökben, hogy felmelegítsék a CW Bank ügyét?
– A CW Banknál történt tevékenységek miatt közel 10 éve indult eljárás, amelyet később megszüntettek.
– A Vagyon Visszaszerző Hivatal olyan ügyekben is nyomozhat, amikor az állam a sértett? Van már önök előtt ilyen ügy?
– Sok olyan bűnügy van, amelyben az állam a sértett, és ezen ügyekben is fontos a vagyonfelkutatás, a vagyon jellegű kényszerintézkedések megtétele, tehát erre ez esetben is van lehetőség.
– A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) dolga, hogy felügyelje a kormányzatnál tapasztalható esetleges visszásságokat, s úgy tűnik, nem győznék munkával. A hivatal azonban semmilyen érdemi munkát nem végez most, évek óta a kormány támogatásából élő fantomhivatalnak tekinthető. Mit tesz a vagyonviszszaszerző egység, ha valamilyen kormányzati szereplő által elkövetett bűncselekmény kerül látókörükbe?
– Ugyanúgy jár el mint más ügyekben, a hatályos anyagi és eljárás jogi törvények szerint.
– Létezik egy tévhit a svájci anonim bankszámlákról. Nevezetesen az, hogy az ügyfél kizárólag jelszó vagy egyéb kód alapján azonosítja magát. Ezzel szemben számlanyitáskor minden svájci bank rögzíti az ügyfél személyes adatait. A svájci törvények szerint pedig ha a magyar hatóságok azzal keresik meg a svájci hatóságokat, hogy konkrét bűncselekményből származó pénzt helyeztek el valamelyik svájci bankban, akkor a svájciak együttműködnek. Önök számítanak ilyen esetekre?
– Igen. Már a főosztályon is volt olyan ügy, amiben nagyon eredményes együttműködés volt a magyar és svájci igazságügyi szervek és hatóságok között, mint már a korábbi példákat is említhetném.
origo.hu
Megható videó: nem bírtak a könnyeikkel Kapu Tibor volt tanárai
