Hiú ábrándok kergetése helyett

Női kézilabda-válogatottunk számára a dobogó elérése alapelvárás, de igazi siker csak a végső győzelem lenne. Vigyázat, nem a december 5-én rajtoló kínai világbajnokságon, hanem a ma kezdődő Pannon Kupa négyes nemzetközi tornán. Mert a vb-t illetően a szövetség (MKSZ) elnöksége – emberemlékezet óta első ízben – nem fogalmaz meg számszerűsíthető célt. Ami nem kishitűségből, hanem a pillanatnyi helyzet valós értékeléséből fakad.

Ballai Attila
2009. 11. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a magyar, holland, lengyel, ukrán részvétellel mától rendezendő Pannon Kupa volt a tegnapi sajtótájékoztató aktuális témája, Sinka László MKSZ-elnök azon kijelentése keltette a legnagyobb visszhangot, hogy a válogatott elé ezúttal nem tűznek ki konkrét célt a vb-n. A továbbjutás a csoportból persze elvárható, tette hozzá gyorsan Sinka, ami Chile, Tunézia és Japán legyőzésével valósítható meg (az első két siker magától értetődő, a harmadikért azért minden valószínűség szerint gürcölni kell), a továbbiakról azonban így beszélt: „Ebben a helyzetben, amikor extraklasszis játékosok lábadoznak a keresztszalag-szakadásuk után, amikor a sportéletben kisebb világok omlanak össze, nem akarjuk azzal megfojtani a csapatunkat, hogy kijelentjük, az első hat között kell végeznie. Persze örülünk neki, ha így történik majd, és ezért mindenki mindent bizonyára meg is tesz, de nem szeretnénk hiú ábrándokat kergetni és kelteni. Nem fogunk beleesni még egyszer abba a hibába, mint a tavalyi Európa-bajnokság előtt, amikor túlértékeltük az erőnket.”
Új hang ez, de jó az akusztikája. Hiszen most, amikor Görbicz Anita és Szamoránsky Piroska sérülés, Pálinger Katalin és Hornyák Ágnes pedig saját döntése miatt hiányzik a keretből, ahelyett, hogy elfelednénk, éppen hogy érdemes felidéznünk: az elmúlt években minden világverseny előtt úgy latolgattuk az esélyeket, hogy akkor lehetnek komoly reményeink, ha mindhárom világklasszisunk, jelesül Pálinger, Görbicz és Tóth átlag felett teljesít. A háromból ketten Kínában ott sem lesznek, és ha Vérten Orsolyát fel is emeljük a szintjükre, ne feledjük, hogy ő szélsőként sokkal nehezebben nyerhet meccset, és az arány vele még mindig csak négyből kettő.
Mátéfi Eszter azonban nem az a típus, aki kapitányi vb-bemutatkozása előtt máris mentségeket keressen. Inkább a megoldások érdeklik, és ezekről ekképpen vallott tegnap: „A csapatépítés kellős közepén járunk, ezért is kiváló alkalom számunkra a Pannon Kupa. Nálam a védekezéssel kezdődik a kézilabda és az eredményesség, s mivel a mai felgyorsult játékban támadás és védekezés között maximum egy cserében gondolkodom, azok mellett döntök majd inkább, akik képesek e feladatok ellátására. Szeretném, ha a vb kezdetére mindkét védekezési variációnkat alkalmazni tudnánk, a hatos falat és az 5-1, 3-2-1 elegyéből álló nyitott formációt is. De akárhogyan is lesz, a vb-re utazó keret az adott helyzetben a legerősebb magyar válogatott, úgyhogy nem azt fogom számolgatni, éppen kik nincsenek benne. Tóth Tímea és Vérten Orsolya itt van velünk, ők egyaránt kiváló játékosok és vezéregyéniségek.”
Mindketten már a hétfő reggeli találkozáskor megjelentek a válogatott telki edzőtáborában. Vérten szombaton este még éles BL-csoportmeccset vívott Spanyolországban – meg is sérült a combizma –, Tóth pedig vasárnap a Vác és a mezőny legjobbjaként 13 gólt vágott a Népligetben a Ferencváros hálójába. Amikor megkérdeztem tőlük, érdemnek vagy kötelességnek tekintik-e, hogy így is azonnal a nemzeti együttes rendelkezésére álltak, utóbbi leszögezte, természetesnek tekintette, hogy jön, a Győr balszélsője pedig így válaszolt: „Válogatott játékosnak lenni, kiérdemelni a szövetségi kapitány bizalmát nagyszerű dolog. Embere válogatja, ki él ezzel a lehetőséggel, ki nem, én úgy gondoltam, itt a helyem, és mindent meg kell tennem azért, hogy a lehető legjobban szerepeljünk. Mert hiába nincs most rajtunk eredménykényszer, egy sportoló soha nem állhat oda azzal, hogy majd csak lesz valahogy. A 2005-ös szentpétervári vb-re sem azzal engedtek el minket, hogy valami nagyon nagy tettet viszünk majd végbe, aztán bronzérmesek lettünk. Ezzel most is kiegyeznék.”
Mi is, bőven. Mármint Kínában. Mert a Pannon Kupán – amelynek mai tatabányai nyitányán 18 órakor találkozik együttesünk Hollandiával, azt megelőzően pedig 15.45-től lengyel–ukrán mérkőzést rendeznek – azért fényesebb medál a cél.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.