Joshi Bharat és az általa meghívott műsorvezető, Kárász Róbert először is azt tisztázták a nem túl nagy számú érdeklődő előtt, hogy ők nem celebek. Aztán Kárász arról beszélt, hogy nehéz a dolga, mert egy jó emberrel kell beszélgetnie, így nem tud kötözködni. Majd megkérdezte Joshi Bharattól, boldog-e. S aztán jöttek az olyan bölcsességek, mint hogy Joshiék, amikor gyerekkorukban szegények voltak, akkor is boldogok voltak. És Joshi most is boldog. Nevezett szeretett volna spirituális eszméléséről is beszélni, amely – úgy gondolja – édesapja halálához, illetve elhamvasztásához kötődik, és már majdnem megtudtuk, hogy pontosan mi volt a fordulópont, amikor Kárász közbevágott. Pedig Joshi talán világosabban kifejthette volna végre, mint ahogyan a könyvben szerepel. A bemutatón elég sok mindent megtudtunk az egykori indiai színész, majd bábművész, később sorselemző, még később bulvárműsor-vezető életéről, például azt is, hogy Gandhi a földije volt, és hogy körülbelül úgy szereti az egykor Indiában meditáló Beatlest, mint mi a szerb, román és egyéb származású kézilabdásainkat.
Egy idő után megszólalt a könyv szerzője, Fehér Gyula is, aki Joshi szerint sok háttér-információt hozzáírt a könyvben alanya szavaihoz. A szerző először is a Gandhi szellemében indult nemzetközi békemenetről beszélt, amely a pesti belvároson is átvonult – a nukleáris leszerelésért –, Fehér Gyula szavai alapján mégis hirtelen azt hittem, rosszul tudom, és a magyar radikálisok, illetve különféle fantomok ellen tüntetnek világszerte.
Joshi Bharatnak egyébként saját szkinhedes története van, élőben is elmondta, a könyvbe is bekerült. Joshi Pécs felé tartott a vonattal, amikor hat szkinhed utastársa vette körül a fülkében, és provokatívan cigányos vicceket meséltek a jelenlétében. Erre ő is mesélt egy viccet nekik arról, hogy azért találták fel a fehér csokit, hogy a néger gyerekek is össze tudják magukat maszatolni. Szó szót követett, Joshi elmondta nekik, hogy Ádám ősapánk is afrikai volt, és mi mind kifehéredett négerek vagyunk. A kopaszok szájtátva hallgatták, majd megdicsérték Joshi nyelvtudását, végül egyikük meghívta aludjon nála. Joshi hozzátette, ma talán más véget érne ez a történet. A könyvből egyébként kiderül, hogy más sikere is volt már bőrfejűvel: a békítőshow castingján egy kopaszt és egy meleg férfit kellett összebékítenie. Joshi a kötetben úgy meséli, szerencsére a skinhead nyitott volt, így el tudta neki mondani, hogy akár ő is születhetett volna melegnek, s így végül a felek kezet is fogtak. (Engem inkább egy olyan show érdekelne, amelyben Bajnai Gordon megérti, hogy libatenyésztőnek is születhetett volna.)
Végül a jelenlévők is tehettek fel kérdéseket. Lapunkat az érdekelte, igaz-e, hogy a békítőshow-ban akadtak olyan szereplők, akik a Mónika-showban is felbukkantak – más szerepkörben. Joshi nem örült a kérdésnek. Ő is, Kárász Róbert is jelezték: nem tartják helyénvalónak, hogy ilyen kérdést teszünk fel a könyvbemutatón. A kötetben egy fejezet foglalkozik a békítőshow-val, amelyben Joshi a verekedős esetek kapcsán annyit mond, hogy ő nem ezeket tartja számon, hanem a sikeres békítéseket, amelyeket – ezt már a sajtóban nyilatkozta – nem kellőképpen hangsúlyoz a média. Lapunknak annyit mondott, ő csak azzal törődik, ami a stúdió falai között történik.

Eltiltás ellenére is vezetett: betelt a pohár a rendőröknél, elvették az autóját is