Kerekes székkel az utcára

Sok ezer megváltozott munkaképességű ember veszítette el a munkahelyét az utóbbi néhány hónapban a kormányzati intézkedések késlekedése és a támogatási rendszer leépítése miatt. Az elvonások következtében jövőre még rosszabb lesz a helyzet. A parlament rehabilitációs albizottságának tegnapi ülésén a szakmai szervezetek hangsúlyozták: a minisztériumok egymásnak dobálják a problémákat.

Szervezetlen, szakmailag hiányos és gazdátlan a fogyatékos emberek foglalkoztatásának ügye hazánkban, ráadásul a támogatások kurtítása miatt jövőre drámaian romlik a helyzet. A rehabilitációs albizottság tegnapi ülésén a megváltozott munkaképességű dolgozók képviselői és a munkaadók egyaránt bírálták a kormányt, amiért a fogyatékos emberek százezreit érintő ügyeket rugdossák odébb minisztériumtól minisztériumig, miközben az érdemi döntések elmaradása miatt az elmúlt néhány hónapban több ezer érintett veszítette el a munkahelyét. A támogatási szabályok változtatásai miatt bizonytalanság uralkodik a csökkent munkaképességűeket alkalmazni szándékozó vállalatok körében, amelyek éppen ezért még az egy évre szóló szerződéseket sem merik aláírni, sőt, a kormány augusztusban bezárta a kapukat azok előtt a cégek előtt is, amelyek új embereket szerettek volna felvenni.
– Nincs érdemi párbeszéd az állami szervek és az érdekképviseletek között, sőt, nem léteznek szakmai programok sem, amelyekre rá lehetne építeni a támogatási rendszert – fogalmazott a bizottság tegnapi ülésén Balogh Zoltán, a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató Védett Szervezetek Országos Szövetségének (VSZOSZ) elnöke, aki rámutatott: a hiányosságokkal az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrég megjelent tanulmánya is foglakozott. A számvevőszék kutatóintézetének napokban nyilvánosságra hozott jelentése egyértelműen leszögezte: fenntarthatatlan a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának jelenlegi rendszere, ami egyrészt finanszírozhatatlanná vált, másrészt bizonyos lobbiérdekek miatt rendkívül pazarló. Balogh szerint éppen az átgondolatlan programok miatt herdálják el a pénzeket, miközben nem várható el az, hogy a rokkantak tábora tartsa el az egészséges társadalmat. A helyzet azért is tragikus, mert hazánkban a megváltozott munkaképességűeknek csupán hét-kilenc százaléka dolgozik, miközben ez az arány az unióban közel negyven százalékot tesz ki, ráadásul a 2010-es költségvetésben szereplő elvonások miatt további elbocsátásokra kell felkészülni.
– Nem sikerült felhívni a figyelmet arra, hogy időben be kell avatkozni a megváltozott munkaképességűek munkahelyeinek védelmében, pedig a szakminisztériumhoz és a Miniszterelnöki Hivatalhoz is fordultunk – mondta Tasnádi Sándor, a Munkaadók Országos Érdekképviseleti Szervezete (MAÉSZ) vezetője, aki hangsúlyozta: nem szabad hagyni, hogy nyolc-kilencezer kiszolgáltatott ember munkahelye szűnjön meg a közeljövőben. Hasonlóképpen látja a helyzetet a munkavállalók képviseletét ellátó rehabilitációs ágazati párbeszéd bizottság is. Pék Zsolt társelnök szerint összehangoltan kellene kezelni a kérdést, és nem szabad hagyni, hogy a rossz támogatási rendszer egymás ellen fordítsa a munkaadókat. További probléma, hogy a rehabilitációs járulék ötszörösére emeléséből a kormány alaptalanul vár el jövőre 62 milliárd forintos bevételt, márpedig ebből kellene fizetni a fogyatékos emberek foglalkoztatásának költségeit. Erre Czomba Sándor, a Fidesz szakpolitikusa figyelmeztetett, aki szerint irreális elvárás, hogy az idei és tavalyi 16 milliárd forintos befizetés után jövőre megtáltosodnának a vállalkozók. Erre a kockázatra az ÁSZ is felhívta a figyelmet: Pulay Gyula főigazgató szerint sok cég megpróbálja majd elkerülni, hogy alkalmazottanként befizesse a 962 ezer forintnyi éves rehabilitációs járulékot. A szociális tárca képviselője tegnap elismerte, hogy többször is átalakult a támogatási szerkezet, és ígérte, hogy dolgoznak a megoldási javaslatokon.