Kiskapuk a korrupciónak

Egyesek szerint nem kizárt, hogy a szocialisták a Fidesz besározására, különösen a polgári párt politikusai által vezetett önkormányzatok feljelentésére használják majd a márciusban felálló korrupcióellenes hivatalt. Eközben szakjogászok arra figyelmeztettek: a közbeszerzésekben azért is folyik el tömérdek közpénz, mert az elmúlt években folyton változtatták a jogszabályokat, és újabb kiskapukat nyitottak.

Draskovics: Örülhetne a következő kormány. A következő kormánynak boldognak kellene lennie, hogy az antikorrupciós csomag részeként márciustól megalakulhat a közbeszerzési és közérdekvédelmi hivatal, amely a jogtalan előnyt megszerző szervezeteket bünteti – jelentette ki egy tegnapi sajtóbeszélgetésen Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter. Szerinte ugyanis a jogszabály révén nem lehet majd az egész államapparátust a korrupció vádjával besározni. A tárcavezető elismerte, jobb lett volna előbb létrehozni egy ilyen hivatalt. Azt állította, nem a párt- és kampányfinanszírozás körüli vitákról akarták elterelni a figyelmet ezzel a törvénycsomaggal. A miniszter megemlítette: a tervezet leginkább az amerikai mintát követi; például a 2001-es Enron-botrányt is egy közérdekű bejelentés robbantotta ki az Egyesült Államokban. Draskovics bízik benne: a bejelentőnek biztosított névtelenség és a pénzjutalom hozzájárul majd, hogy több korrupciós ügyre derüljön fény, illetve hogy a lebukás komoly kockázata visszarettentse a korrupcióra hajlamos embereket. (P. T.)

Újabb antikorrupciós csomaggal állt elő a napokban a szocialista vezetésű kormány, ám könnyen lehet, hogy ez az elképzelés lesz az eddigiek közül a legveszélyesebb. A javaslathalmaz több részből áll: egy korrupcióellenes hivatal felállításából, a visszaéléseket feltáró személyek védelméből és a közbeszerzés szabályainak módosításából.
Az új hatóságot közbeszerzési és közérdekvédelmi hivatal elnevezéssel illetné a kormány. A szervezetnek az lenne a feladata, hogy kivizsgálja a korrupciós magatartásokat. A bűncselekményeket persze nem, mert azok felderítését továbbra is a nyomozó hatóságok végeznék. Ám minden más eset feltárása az új hivatalhoz tartozna. Hogy pontosan mik, az nem egészen világos, a törvénytervezet ugyanis csak annyit mond: minden közérdeket sértő magatartás felgöngyölítésével az új szervezet foglalkozna, ha az ügyben nincs vádemelés. A közérdek fogalmát viszont nem határozták meg, mondván, az úgyis egyértelmű. Az évente százmilliókból gazdálkodó új hatóság 2010. március elsején, vagyis nagyjából egy hónappal a választások előtt kezdené meg működését.
Szakmai berkekben a dátumot nem tartják véletlennek. Egyesek attól félnek, hogy a hivatal a szocialisták legfontosabb kampányeszköze lesz. Elképzelhetőnek nevezték, hogy március közepén a közérdekvédelmi hivatal elnöke kiáll majd és közli: eddig csak a fideszes vezetésű önkormányzatok tevékenységével kapcsolatban érkeztek bejelentések, amiknek kivizsgálásához már hozzá is látott a szervezet. Ezután a korrupcióellenes hatóság vizsgálói megjelennek a polgári párt vezette nagyvárosok önkormányzati helyiségeiben, ott iratokat foglalnak le, személyeket hallgatnak meg – mindezt persze komoly sajtóérdeklődés közepette. Ez pedig – érvelnek a hozzáértők – akár a választások eredményét is befolyásolhatja. A vizsgálatok nyilván nem érnek véget egy hónap alatt, de ebben az esetben nem is ez lenne a lényeg.
Hogy a szakmai félelmek beigazolódnak-e, majd később kiderül, annyi mindenesetre bizonyos, hogy nem csak ez a találgatás nyugtalanítja a szakembereket. A közérdekvédelmi hivatalhoz ugyanis névvel és anonim módon is lehetne bejelentést tenni, sőt a médiumok híradásai alapján is indulhatna eljárás. Némelyekben ez a lehetőség – a névtelen feljelentés – rossz emlékeket idéz, s egy parttalan vizsgálatokba bonyolódó feljelentőhivatal rémét festi fel. Ennek megakadályozására egyébként a törvénytervezetben az szerepel: aki nyilvánvalóan rosszindulatú bejelentést tesz, azt megbírságolják. Ám aki korrupciót tár fel, annak akár kisebb vagyon is üthetné a markát. A hivatal ugyanis pénzbírsággal sújthatná azokat, akiket korrupción kap. A jutalom pedig ennek az összegnek bizonyos százaléka lenne.
Fontos kérdésnek mutatkozik az is: kik dolgoznak majd a közérdekvédelmi hivatalban. Egyesek biztosra veszik, hogy a szocialisták saját embereikkel töltenék fel a hatóságot, ami így akár az MSZP kádertemetőjévé is válhat. Emellett lényeges, milyen végzettségű személyek kerülnének ide. Főként, mert a közérdekvédelmi hivatal a korrupciót feltáró polgárok védelmét is ellátná. Ez – a csomag második része – lényegében arról szól, hogy a közérdeket sértő, a közpénzeket szabálytalanul felhasználó magatartásokról információkat adók jogi, anyagi és más segítséget is kaphatnának a szervezettől, ha szükséges. E megoldás egyébként az Egyesült Államokban néhány éve már működik, állítólag sikeresen. A mostani törvényjavaslat pedig kis túlzással a tengerentúli modellt ülteti át a magyar jogrendszerbe. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül – hangoztatják egyesek –, hogy a hazai viszonyok, főként a közmorál, lényegesen eltér az amerikaitól, így veszélyes egy az egyben átvenni ezt a külföldi példát.
A javaslatcsomag harmadik eleme a közbeszerzést érinti. Egyrészt a közérdekvédelmi hivatal a Közbeszerzések Tanács alapjain jönne létre, azt magába olvasztva. Másrészt – a kormány tervei szerint – újabb változások állnának be a közbeszerzésről szóló paragrafusokban. Ezzel kapcsolatban a Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetsége tegnap sajtótájékoztatót tartott, ahol az derült ki: a közbeszerzéseknél tapasztalható óriási korrupciót és más visszaéléseket felerősíti, hogy az elmúlt években minden rendszer nélkül folyamatosan módosítgatták a paragrafusokat, nemegyszer kiskapukat nyitva az amúgy is képlékeny rendszeren. Bűrös László, a szövetség elnöke az idén áprilisban életbe lépett új közbeszerzési szabályokról beszélt részletesen. – Ezek közül az egyik, ahelyett, hogy a kitűzött célnak megfelelően biztosítaná a tényleges verseny kialakulását, visszaélésekre ad lehetőséget és kartellezésre sarkall – állítja. A szabály lényege, hogy ha több ajánlatot nyújtanak be, de abból csak egy marad érvényes, akkor az ajánlatkérő köteles az eljárást eredménytelennek nyilvánítani, és új eljárást kiírni. Vagyis legalább két érvényes ajánlat kell ahhoz, hogy eredményt hirdethessenek. Bűrös rámutatott: e szabállyal többek között úgy lehet visszaélni, hogy amikor egyértelművé válik, ki lesz a nyertes, akkor az összes többi induló célirányosan visszavonja ajánlatát, így a legjobb ajánlattevő nem nyerhet, s új megméretés következik. Ezzel a törvénybe foglalt visszaélési lehetőséggel élnek is: a Magyar Posta legutóbbi eljárását például így hiúsította meg az a cég, amelyikről az eredményhirdetés előtt kiderült, veszíteni fog. – E paragrafussal a törvényalkotók intézményesítették a jogszabályi célok kijátszásának lehetőségét – fogalmazott az elnök.
Mindezt Patay Géza, a Magyar Ügyvédi Kamara közbeszerzési és versenyeztetési bizottságának elnöke annyival toldotta meg: az elmúlt esztendőkben évente átlagosan ötször módosították a közbeszerzési szabályokat. Ez átláthatatlansághoz vezet, gátolja a közpénzek hatékony felhasználását és nehezíti a jogalkalmazást. Lapunknak az ügyvéd így folytatta: az utóbbi időben a törvényhozásban az improvizáció jelei mutatkoznak, nem ritkán kifejezetten átgondolatlan, káros következményekkel járó szabályokat hoznak, kiskapukat nyitva az ügyeskedők előtt. Patay leginkább azt kifogásolja, hogy a jogalkotási folyamatban gyakran csak formálisan vagy egyáltalán nem hallgatják meg a szakmai szervezeteket, aminek egyenes következménye, hogy több esetben nem megfelelő tartalmú jogszabályok születnek.