Körforgás

Szenzációként tálalta a román sajtó a napokban, hogy egy kutató a Kolozsvári Akadémiai Könyvtárban rábukkant Kopernikusz 1543-ban nyomtatott De revolutionibus orbium coelestium, Libri VI. című munkájára. Gyorsan kiderült, hogy a felfedezés csak egyesek számára újdonság: a különösen értékes nyomtatvány 1948-ban, a kolozsvári unitárius kollégium könyvtárának államosításakor került a román állam birtokába.

Nikolaus Kopernikusz egymillió eurós értékre becsült, meglehetősen ritka princeps (első kiadású) kiadványát fedezték fel véletlenül Kolozsváron – írta október 29-én az erdélyi Ziua de Cluj újság. Az 1543-ban néhány száz példányban Nürnbergben megjelent könyv egyik példánya hatvan évig „elrejtve” feküdt a román akadémia kolozsvári könyvtárának raktárhelyiségében. Egy bukaresti kutató, Gheorghe Stratan bukkant rá egy hónapja, és bemutatta egy, a csillagászat történelmével foglalkozó kiállításon. „Senki sem tudta, hogy itt van ez a könyv” – nyilatkozta a kutató a kolozsvári napilapnak, majd arról is beszélt, hogy kiváló állapotban maradt meg, annak ellenére, hogy sokan olvasták és jegyzeteltek a lapjaira. A bukaresti tudós szerint „kétséget kizáróan egyetlen példány az országban”, és a felfedezése ráirányítja a világ figyelmét Kolozsvárra és az akadémiai könyvtárra. Utóbbi igazgatója, Ioan Chindris máris arról rendelkezett, hogy a 143 lapból álló értékes kiadványt dupla széfbe helyezzék el.
Pár nap múlva már a román sajtó is arról cikkezett, hogy Kopernikusz forradalmi könyve (ebben fogalmazta meg először a heliocentrikus, azaz a Nap-központú világképet, emiatt a katolikus egyház indexre tette a kiadványt) korábban magyar tulajdonban lehetett, és akkor került a román állam tulajdonába, amikor a kommunisták nekifogtak az egyházak szétverésének, majd közel félmillió könyvet vittek el a könyvtáraikból, hogy elégessék őket. Egy erdélyi értelmiségi, a bukaresti akadémia kolozsvári fiókját megalapító David Prodan azonban engedélyt kért és kapott Petru Groza akkori román miniszterelnöktől, hogy megőrizhessék az elkobzott könyveket.
A román újságok megjegyezték: a Kolozsvári Akadémiai Könyvtár több mint ötven éve úgy birtokolja ezt a ritkaságot, hogy nem is tud róla – a 466 éves könyv másik példánya nemrég a Christie’s aukciósház árverésén 2,2 millió dollárért cserélt gazdát.
A „szenzációs felfedezés” után Kovács Sándor unitárius teológiai tanár terjedelmes összefoglalót írt Kopernikusz könyvének sorsáról. Az égi pályák körforgásáról, avagy a cera di spagna kolozsvári felfedezéséről című írásból kiderül, hogy a De revolutionibus… kolozsvári példánya az unitárius kollégium tudós tanára, a Padovában tanult Árkosi Benedek orvosdoktor adományaként 1647-ben került Ernyei Mosa István birtokába, majd innen a kolozsvári unitárius eklézsia könyvespolcára. A kolozsvári unitárius egyházközség 1738-ban készült könyvjegyzékében is nyilvántartják a könyvritkaságot.
Ezerkilencszáznegyvennyolcban az iskolák államosításával az unitárius kollégium könyvtára is a Román Tudományos Akadémia fennhatósága alá került. A Kolozsvári Akadémiai Könyvtár ízléses, az utcaképbe belesimuló épülete 1974-től helyet biztosított az államosított római katolikus líceum, a református kollégium, a kolozsvári unitárius kollégium, a kolozsvári ferences zárda, a balázsfalvi görög katolikus érsekség és a szatmári római katolikus püspökség könyvtárának. Kutatók százai keresték fel minden esztendőben a Farkas utcai könyvtárat, de úgy látszik, a vagyont érő Kopernikusz-kötet elkerülte figyelmüket.
A könnyen felejtő utódok nagy-nagy szerencséjére néhány kutató már 1973-ban felfedezte Kopernikuszt, s az 1543. évi editio princeps „egyetlen” kolozsvári és „egyetlen” brassói példányát is. A kolozsvári példányról Hajós János Kopernikusz születésének 500. évfordulóján Korai Kopernikusz-vonatkozásainkról címmel közölt tanulmányt a Korunk című kolozsvári folyóiratban. Binder Pál 1973-ban a Brassói Lapokban A nagy csillagász hazánkban címmel méltatta a kopernikuszi fordulat jelentőségét, és írta le (igaz, hogy tévesen) a De revolutionibus… koronás városban őrzött példányát. Dankanits Ádám XVI. századi olvasmányok című, 1974-ben a Kriterionnál megjelent kötetében nemcsak a Kopernikusz-recepcióról írt, hanem a 2009-ben „felfedezett” mű címlapjának fényképét is közölte. Puiu Sidonia 1994-ben a kolozsvári De revolutionibus orbiummal egybekötött Agricola mű leírásakor felhívta a figyelmet a nürnbergi nyomda termékére is. Owen Gingerich An annotated Census of Copernicus’ De revolutionibus (Nuremberg, 1543 and Basel, 1566) című, Leidenben 2002-ben megjelent művében összeszámlálta a világon fellelhető „néhány tucat” kötetet, és a Kárpát-medencei példányokat leszámítva körülbelül kétszázhetven egzemplárt regisztrált. „A magyar Kopernikusz-vadász”, Farkas Gábor Farkas nemrég megjelent tanulmányában – Rövid áttekintés a Kopernikusz-példányok sorsáról a Kárpát-medencében – részletező pontossággal adatolja a magyar Kopernikusz-recepciót, és mondja ki, hogy „jelen pillanatban az 1542-es kiadásból [De lateribus et angulis triangularum] 62 db, az 1543-as kiadásból 279 db (a kolozsvárival és a brassóival), az 1566-os kiadásból pedig 326 db (a ljubljanaival és a kalocsaival) példány ismert”. A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai sorozatban hamarosan megjelenik Bíró Gyöngyi magyarországi kutató Menjetek, szép könyvek, Kolozsvárra! című munkája, mely a kolozsvári unitárius intézményi és magánkönyvtárakat leltározza a kezdetektől 1738-ig. A kiadás előtt álló kötet szerzője is részletes leírást és bibliográfiát állított össze a kopernikuszi műről (is).
Kovács Sándor kifejtette: „A kolozsvári »felfedezés« jelentőségét természetesen nem akarjuk alábecsülni, csupán azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy számon tartjuk könyveinket, és tudjuk, mit és mennyit érnek a kommunista hatalom által elrabolt kincseink.” Az erdélyi unitáriusoktól több mint tízezer kötetet vettek el a kommunisták az államosításkor, és ezeket hiába kérik vissza, mert jelenleg nem kötelezi törvény az állami archívumot a visszaszolgáltatásra.
„A De revolutionibus orbium… possessorai, Krasznai Ferenc, Árkosi Benedek, majd Ernyei Mosa István, végül a kolozsvári unitárius eklézsia »…az Úr házának kincsei közé tevé« az értékes kötetet” – írja a teológiatanár. Az évszázadok során az unitárius közösség nem rejtette sem véka alá, sem dupla falú páncélszekrénybe egykori jótevői adományát, hanem nemzedékek sorát okította tudományra, filozófiára, emberségre s arra, hogy a könyvek értéke nem az eurómilliókban van, hanem a tudomány önzetlen továbbadásában. Talán ennek is tudható be, hogy egy Homoród menti kis faluban, Oklándon Elekes András asztalosmester, papja tanácsára, a templomot díszítő, 1771-ben készült egyik kazettán a kopernikuszi heliocentrikus világképet ábrázolta.