Közpénzből működő kádertemetők

Miközben megszorítások sora éri a lakosságot, bürokráciára bőven akad pénz: jelenleg összesen tíz, egyenként önálló országos irodahálózattal rendelkező állami szervezet foglalkozik a kis- és középvállalkozások gazdaságfejlesztésével. Az iparkamara, amely az intézmények minimum felét feleslegesnek és kádertemetőnek tartja, évek óta sürgeti a rendszer egyszerűsítését – sikertelenül. A Kóka János, majd Bajnai Gordon vezette gazdasági minisztérium inkább új intézmények sorát hozta létre. A tárca jelenlegi vezetése tisztában van a problémával, javaslatuk viszont nincs.

Gyakorlatilag ugyanazt a munkát végzi tíz, egyenként önálló országos irodahálózattal rendelkező állami szervezet a kis- és középvállalkozások gazdaságfejlesztése területén, vagyis a megszorítások ellenére továbbra is bőven jut pénz bürokráciára, felesleges intézmények működtetésére. A kimutatás ráadásul csak a magyarországi hálózatokat tartalmazza, hiszen a külföldön dolgozó és a nagyvállalatokkal is foglalkozó szervezetekkel együtt már tizenhétre rúg az állami hálózatok száma. Még rosszabb a kép, ha azokat a grémiumokat (Nemzeti Fejlesztési Tanács, Fejlesztéspolitikai Irányító Testület stb.) is figyelembe vesszük, amelyek ugyancsak a gazdaságfejlesztésért felelősek. Több hivatal élén az MSZP-hez, az SZDSZ-hez, illetve Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon érdekköréhez tartozó emberek állnak.
Mint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lapunknak elmondta: számos intézménynél pártfeladatot látnak el a presztízsállásokat betöltő bizalmi emberek. – A kamara álláspontja szerint az intézmények legalább felét be kellene zárni, a megmaradt hálózatokat pedig egy hatékony, átláthatóan működő és ügyfélbarát apparátussá kellene átalakítani. Évek óta sürgetjük a rendszer egyszerűsítését, konkrét javaslatokat tettünk le az asztalra, a gazdasági minisztérium azonban időközben nemhogy visszanyeste volna, hanem inkább tovább gyarapította az intézményi bürokráciát – mutatott rá Parragh László, aki úgy látja: az országos hálózatok többsége ma roppant alacsony hatásfokkal és magas költségekkel működik. Az ésszerűsítésre egyelőre remény sincs: a kamara álláspontja szerint a szaktárcánál az ügyben semmi nem történik.
A párhuzamos szervezetek problémájával a gazdasági minisztérium is tisztában van. Egy befektetésösztönzésről szóló háttérbeszélgetésen legutóbb éppen Varga István tárcavezető hívta fel a figyelmet arra, hogy a külföldön és belföldön meglévő tizenhét hálózat, beleértve a regionális fejlesztési ügynökségeket, a tudományos attasékat, a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványokat, valamint a helyi vidékfejlesztési közösségeket és a Külügyminisztérium által kiküldött szakdiplomatákat, hasonló tevékenységet lát el. Varga azt is elismerte, hogy egyelőre nincs konkrét javaslatuk a rendszer egyszerűsítésére.
Az egyik legfontosabb hálózattal jelenleg a 2007-ben létrehozott Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (Mag Zrt.) működik, összesen hét regionális képviselettel. Az intézmény feladata „a vállalkozói szféra és a vállalkozói környezet erősítése”. Hasonló céllal kutatási, tervezési és tanácsadói tevékenységet lát el a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kft. budapesti központján kívül tíz vidéki irodával. Az innovációbarát gazdasági környezet kialakításában segédkeznek a regionális innovációs ügynökségek, amelyek térségenként egy-egy képviselettel rendelkeznek. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökségnek (ITD Hungary) régiónként szintén képviseleti irodái vannak, tizenöt belföldi egységükön kívül negyvenhárom országban ötvenöt képviseletük működik. Gazdaságfejlesztéssel foglalkoznak a regionális fejlesztési társaságok, s ugyanez a feladatuk a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány irodáinak és akkreditált tanácsadóinak is. A kis- és középvállalkozások informálásáért felelnek az Euro Info Center irodái, de tanácsokat lehet kérni a szintén országos hálózatban működő Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.-k kistérségi koordinátoraitól is. A kkv-szektor az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézettel is országszerte konzultálhat, kistérségenként úgynevezett vidékfejlesztési irodák állnak rendelkezésre. A nyolc igazgatósággal bíró Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal fő feladata szintén a gazdaságfejlesztés, a szervezet tizenkilenc megyei kirendeltségén keresztül látja el tevékenységét.