A Levegő Munkacsoport (LM) arra kérte az ügyészséget, hogy nyújtson be óvást az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) jogerőssé vált másodfokú végzése ellen, mert szerintük a dunakeszi lápon várható beruházásra kiadott engedély súlyosan jogszabálysértő. A lápok a törvény erejénél fogva (ex lege) védettek, és ezt semmilyen hatóság nem bírálhatja felül – vélekedik a civil szervezet. Amennyiben a területen bevásárlóközpont épül a védett élőhely természeti értékeiben visszafordíthatatlan károsodás következik be.
A terület kálváriája a rendszerváltoztatáskor kezdődött, amikor a gazdasági szempontból haszontalan, ám hatalmas természetvédelmi értéket képviselő lápot egy magánszemély kapta meg kárpótlásként, aki később az egyik felét házastársa nevére íratta, a másik felét pedig eladta egy francia hipermarketláncnak. A cég régóta terjeszkedne, ezért felkérte a Duna–Ipoly Nemzeti Parkot (DINP), hogy készítsen szakértői véleményt.
A nemzeti park határozatában megállapította, hogy a terület nem minősül lápnak, ám öt évvel később a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség újra láppá nyilvánított bizonyos részeket – magyarázta lapunknak Sztipán Orsolya, az OKTVF szóvivője. Elmondása szerint a főfelügyelőség kérésére a DINP később újabb vizsgálatokat végzett, amely ismét arra jutott, hogy a terület nem láp.
Az ingatlan egy másik része „házrész alatti területnek minősül”, folytatta a szóvivő, amely a főfelügyelőség által felkért szakértő szerint ugyancsak nem láp.
Lenkei Péter, az LM munkatársa azonban rávilágított: mindkét területen található lápos és homokos rész (ám ez utóbbi ugyancsak védelemre érdemes). Tíz különböző szakértői vélemény van a birtokunkban, amelyekből egyértelműen kiderül: a terület tőzegláp – jelentette ki a környezetvédő. Véleménye szerint a helyrajzi számok folyamatos újraosztása megzavarta a különböző hatóságokat. Mint fogalmazott: gyanús az ügylet, mintha bizonyos köröknek érdekében állna a zavarkeltés.
Lányi András, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja azt is furcsának találta, hogy miután a DINP megállapította, mégis található láp ezen a helyen, a független szakértőként fölkért Bükki Nemzeti Park véleményét – amely ugyancsak lápként határozta meg a területet – a beruházáspártiak kétségbe vonták. Formai hiányosságokra hivatkozva ezért a környezetvédelmi minisztérium új eljárást kezdeményezett, szakértőjük véleményére alapozva pedig felülbírálták a nemzeti parkok határozatait – közölte Lányi, ezért az Élőlánc december elején újra demonstrálni fog a helyszínen a lápért.
Mi a tőzegláp? A törvény szerint lápnak olyan földterület minősül, amely „tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik”.
origo.hu
Jó hírek érkeztek Parajdról: a vendégeket hamarosan a megszokott élmény várja
