Hisztérikusan zokogó rajongók, mintha a Beatles lépett volna pódiumra: a siratók az internetre egy márciusban feltöltött hivatalos kisfilmen láthatók, amely Michael Jackson ötven fellépésből álló búcsúkoncertjét volt hivatott reklámozni. A popzene kivételes tehetségű előadója azonban a premier előtt tizennyolc nappal altatót kapott – annyit, amennyi egy lónak is sok. A koncertek lefújva: Michael Jackson halott. Elvis Presley, Jimi Hendrix, Janis Joplin és ti, többiek – a végzet utolért engem is.
Rendhagyó módon szeptember 27. óta lehet világszerte mozijegyet rendelni a This is it vetítéseire. Hetvenöt ország, sok ezer kópia, két hét vetítés, aztán DVD, további albumok. A rajongói oldalakon kétféle beszámolókat lehet találni: egyrészt bődületes előjegyzési számokról szólnak a hírek, másrészt bojkottról: a rajongók egy része Michael Jackson június 25-én bekövetkezett haláláért – összeesküvést sejtve a háttérben – a szórakoztatóipar érintett szereplőit okolja, a filmet pedig egyfajta „hullarablásnak” tekinti, ezért negálja. Annyi valószínű, hogy a befektetőknek, akik a popikon halálával vesztettek a Londonba tervezett ötven búcsúkoncert elmaradásával, most e film által megtérül a pénzük.
Nem tudni, e dilemmák menynyire szivárogtak be hazánkba, tény, hogy szerda délelőtt az egyik budapesti multiplex termében fél házzal ment a film. Voltak nagyszülők, szülők, iskolások – bizonyos, hogy egyes osztályfőnökök népszerűségén lendítene, ha a diákoknak nem kellene lógni, akár az iskola által szervezett formában is hódolhatnának „a pop királya” emléke előtt.
Mindenesetre a hosszúra nyúlt reklámblokk tanulságosnak bizonyult. A This is it (Ennyi volt) kapható lesz DVD-formátumban, Jackson zenekara pedig jövőre bejárja a világot, eljön hozzánk is. Szóval mégsem csak ennyi volt. Nem mellékesen: Roland Emmerich új filmje 2012-re jósolja a már sokadik világvégét.
Michael Jackson mint „a pop királya”: nem tudom, e tragikomikusan csengő címet melyik „reklámgurunak” sikerült kiötleni, de a – megnyilvánulásaiban – szerénynek tűnő Jacksonhoz igazán nem illik. Kenny Ortega, aki a Los Angeles-i próbákról készült felvételekből secperc alatt összerakott egy tisztességes filmet, legalábbis ekként láttatja: Michael Jackson a próbák alatt nem sztárolja magát, nincsenek allűrjei, minden megnyilvánulásában a szeretet fontosságára lyukad ki, és köszönet helyett Isten áldását kéri a munkatársaira. Ugyanakkor a „holdjáróként” megcsodált sztárhoz e film nem visz közelebb: se fáradtság, verejték, se kétség, könnyek. Jackson perfekcionistaként próbál, végtelen türelemmel, s mintha a nyolcvanas években járnánk, remekül táncol, énekel. Ám a kamera nem követi a magányába, nincs premier plán se, nem láthatjuk a tekintetét, ráncait, a sebészek által lelkiismeretlenül összeszabdalt arcát smink fedi.
A világ minden tájékáról táncosok sereglenek a Los Angeles-i Staples Centerbe, hogy Michael Jackson revüjében felléphessenek – ez Ortega filmjének alapvetése. Rövid kis interjúk a jelentkezőkkel – ha már a főszereplő megközelíthetetlen –, ám részükről csak a rajongó szavakra van idő, majd e szál elvékonyodik. Láthatjuk, hogy zseniális művészek gyűlnek Jackson köré, azt is láthatjuk, hogy a show lenyűgöző és méltó lett volna az életmű lezárásához, ám a munka fáradságát, az alkotás nehézségét, a lelkek rezdülését nem. Mintha génmanipulált lenne a popcorn, hiányzik a sajátos íz.
A zene szerencsére kárpótol valamennyit, a „lecsiszolt” muzsikán is átüt az élet, és újra rácsodálkozhatunk arra, hogy már a Jackson Five is alkotott maradandót, nemcsak Michael a nyolcvanas-kilencvenes években. A környezetvédő popbálvány egyébként 2013-ra saccolta az ökológiai világvégét – derül még ki a filmből. Több nem.
(Michael Jackson’s This is it. Színes, feliratos, amerikai dokumentum-musical, 112 perc, 2009. Rendező: Kenny Ortega. Forgalmazó: InterCom.)
origo.hu
Magyar Pétert nagyon leszidhatták Weber úrék - fotó
