Mindszenty első szobra

Végre szobra lesz Mindszenty József bíborosnak (1892– 1975) a fővárosban, Rákosszentmihályon. A három rezsimmel is bátran szembehelyezkedő hercegprímás egész alakos bronzplasztikáját holnap, a XVI. kerületi Templom téren avatják fel, miután Erdő Péter bíboros 11 órától ünnepi misét mutat be a Szent Mihály-templomban. Az alkotás Domonkos Béla érdi szobrászművész munkája, a kezdeményező a Hittel a Nemzetért Alapítvány. A nyolcmilliós költség fele hazai és nyugati közadakozásból származik, másik felét a XVI. kerületi önkormányzat ajánlotta fel. Kovács Péter polgármester (Fidesz) beszédet is mond a szentmise után.
Az 1945 októberében hivatalába lépő Mindszenty korábban ellene mondott az 1919-es tanácsköztársaságnak, a vészkorszak idején – veszprémi püspökként – nem volt hajlandó hálaadó szentmisét tartani a zsidók elhurcolása alkalmából, 1944. november 13-án átadta memorandumát a miniszterelnök-helyettesnek, amely tiltakozás volt a nemzetgyilkos nyilasuralommal szemben. Ezért Mindszentyt a hónap végén letartóztatták a nyilasok; csak 1945-ben szabadult ki. A második világháború után tudatosan vállalta az esztergomi érseknek kijáró hercegprímási címet, így vívta az egyház önvédelmi harcát. Tiltakozott a katolikus egyesületek feloszlatása, az egyházi iskolák államosítása ellen, mígnem 1948 karácsonyának másnapján az ÁVH bebörtönözte. Az ’56-os szabadságharc alatt kiszabadult, november 3-án elmondta híres rádióbeszédét, egy nap múlva azonban az amerikai nagykövetségre kellett menekülnie. De vajon miért valósul meg előbb – ez év október 31-én – Meszlényi Zoltán boldoggá avatása, mint Mindszentyé? Szőke János atya, aki mindkettejük boldoggá avatási perének hazai posztulátora volt, lapunknak elmondta: egy vértanú esetének vizsgálata egyszerűbb, mint egy életszentség megállapítása. Az eljárás felgyorsult; év végére készen lesz a boldoggá avatási per bizonyítási anyaga, amelyet a szakteológusoknak és a bíborosoknak kell véleményezniük, mielőtt az ügyet a pápa elé terjesztik.