THE WALL STREET JOURNAL
Régi sebeket tépett fel Klaus kampánya címmel, Megnőtt a magyar–szlovák feszültség a mentességről szóló záradék miatt alcímmel arról ír az amerikai napilap, hogy Václav Klaus cseh államfő a lisszaboni szerződés „aláírását a cseh történelem egy érzékeny szeletével hozta öszszefüggésbe”. Az újság emlékeztet, hogy hárommillió német és 80 ezer magyar embert telepítettek ki Csehszlovákiából 1945–47 között. Ezen családok és leszármazottaik kárpótlást követelnek elkobzott vagyonukért, de jogi lépéseiket a cseh és a szlovák bíróságok is elutasították. Klaus – Lengyelország és Nagy-Britannia mintájára – Csehország számára is mentességet követel a lisszaboni szerződéshez csatolt emberi jogi charta hatálya alól, a charta ugyanis lehetővé tenné az Európai Bíróság számára, hogy felülbírálja a tagországok bíróságainak döntéseit. Szlovákia is mentességet kér, hogy a volt csehszlovák elnök nevéhez fűződő Benes-dekrétumokat
ne bolygassa az uniós törvényhozás.
Frankfurter Allgemeine
Az európai kisebbségekkel kapcsolatos – köztük a magyar– szlovák – konfliktus megoldására a tiroli példát ajánlja elemzésében a tekintélyes német konzervatív napilap. Az EU nem találta meg a módját annak, hogy úrrá legyen a kisebbségi konfliktusokban rejlő robbanásveszélyen, semmiféle hatékony eszköztárral vagy beavatkozási mechanizmussal nem rendelkezik, hogy a konfliktusokat korlátok közé szorítsa. Épp ellenkezőleg: az Európai Bizottság és az Európa Tanács inkább illetéktelennek nyilvánítja magát.
Independent
A brit független napilapban megjelent írásában Charles Clarke, a Blair-kormány egykori belügyminisztere az ellen érvel, hogy egykori főnökét az EU elnökévé válasszák meg. „Az EU-nak olyan elnökre van szüksége, aki fontos kérdésekben közös európai álláspontot képes kialakítani (…), az ő jelenléte azonban régi csaták ismételt megvívására ösztönözne.”

Megvan a Voks 2025 végeredménye, mutatjuk a pontos számokat!