Nemzeti alapon szerveződő embercsempészek

Földön, vízen, levegőben utaztatják az illegális migránsokat az embercsempészek, akik ma önálló wifi-hálózaton keresztül kommunikálnak, illetve a szállítás idején kézi adóvevők bevetésével érintkeznek. Boross Zoltán alezredestől, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt migrációs ügyek osztályának vezetőjétől megtudtuk, hogy az olcsó szállítások kétes kimenetelűek, például a vonat aljára helyezett bevándorlót esetleg agyonverhetik a felcsapódó kövek.

Migrációs útvonalak: A kontinens főbb illegális migrációs útvonalai középtávon állandónak tekinthetők, és a nagy földrajzi térségekhez köthetők. A mediterrán térség jellemző útvonala Nyugat-Afrikától húzódik Spanyolországon keresztül Nyugat-Európa felé. Egy másik fontos útvonal Görögországot és Olaszországot érinti a tengeren keresztül a Közel-Kelet irányából és Afrika éhségövezetei, konfliktusos területei felől. A kontinentális vagy közép-európai útvonalak egyik legfontosabbja Törökország, Bulgária felől húzódik Közép-Európán keresztül Németország felé. Ennek egyik ága érinti Romániát, Magyarországot, Ausztriát, másik ága érinti a volt jugoszláv tagállamokat, Magyarországot, Ausztriát. Napjainkban az illegális migráció egy része a Nyugat-Balkánon – Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia – keresztül éri el Olaszországot. Tulajdonképpen ez a klasszikus balkáni útvonal nemcsak az embercsempészetben, hanem a kábítószer-bűnözés és a lopott autók csempészete területén is. Ugyancsak markáns útvonal a Távol-Kelet felől Moszkván, Kijeven keresztül Közép-Európán át Németország, Nagy-Britannia felé húzódó csatorna, amelynek egyik fontos elosztóhelye a Kárpátalja, innen Magyarország, Ausztria, illetve Szlovákia. Ausztria felé történnek a nagyobb létszámú csempészések. Az Európa északi részén tapasztalható kisebb létszámú illegális migráció Moszkva felől Észak-Németország és Skandinávia irányába húzódik. Magyarország földrajzi elhelyezkedésénél és infrastrukturális jellemzőinél fogva három befelé irányuló migrációs csatornát fókuszál, ezek közül egyik Oroszország, Ukrajna felől az ukrán–magyar határszakaszon éri el hazánkat, és továbbhúzódik Ausztria, valamint másik ágán Szlovákia felé Németország irányába. A hazánkat elérő másik fontos illegális migrációs csatorna Törökországból kiindulva Bulgárián, Románián keresztül húzódik Magyarország felé. Budapesten kétfelé ágazik, az egyik irány Szlovénia, Dél-Ausztria, Észak-Olaszország, a másik Ausztria, Németország, Hollandia, Anglia felé folytatódik. Ebből az irányból az arab országok polgárai, iraki kurdok, törökök, a volt szovjet déli köztársaságok polgárai például grúzok érkeznek illegálisan. A harmadik migrációs útvonal az úgynevezett klasszikus balkáni út, ami Törökországon, Bulgárián keresztül Szerbiába vezet.

Vietnami állampolgárokat csempésző hétfős bandát fogtak el a napokban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai. Az akcióban az Europol és az Interpol mellett még öt ország nyomozói vettek részt. – Az Europol hágai irodájában Twister néven fut az a munkafájl, ami a vietnami embercsempész csoport működésével kapcsolatban a nyomozásban részt vevő hatóságok által keletkezett – mondta lapunknak Boross Zoltán, az NNI kiemelt migrációs ügyek osztályának vezetője, akitől megtudtuk, a vietnami csempészek a hamis okmányok miatt buktak le. A bűnszervezet tagjai Európa több országán keresztül szállították a vietnamiakat, akiket az embercsempészek kísérői segítettek tagállamról tagállamra. Boross arról is tájékoztatott, hogy az embercsempészettel foglalkozó bűnügyi csoportok hálózatot alkotnak, amelyek a kibocsátó országokból indulnak ki. – Afganisztánból, Irakból, Iránból sok migráns indul útnak, de a törökországi belpolitika miatt több kurddal is találkozunk – mondta az osztályvezető, aki megemlíti, hogy Koszovóból, Szerbiából és Ukrajnából érkező illegális határátlépőket is nagy számban fognak el. Az embercsempészek nem bíznak semmit a véletlenre, egészen a célállomásig megszervezik az útvonalat, és bűntársaik minden állomáson akadnak. – A befogadó és a kibocsátó ország közötti tranzitútvonal meghatározza a csempészés módját és díját is. Koszovói csempészek szárazföldi úton keresztül juttatják el honfitársaikat Németországba, Franciaországba vagy Norvégiába. Ilyenkor személygépkocsiban elrejtve vagy hamis okmányokkal próbálják a célállomáshoz vinni a megrendelőt. Aki nem tud fizetni, azt a Tiszán hozzák hazánkba hajón, csónakon vagy kamionokban rejtve, esetleg a vonat alvázán, ahol a felcsapódó kövek véresre sebzik – magyarázta Boross. Hozzátette, a csempészszervezetek nemzetiségi alapon szerveződnek. Így egy román csempész román állampolgárt vagy moldávot szállít. A magyarok az embercsempészetben általában részfeladatokat látnak el, azaz például sétáltatnak a határon vagy pihentetnek. – Hotelekben, tanyákon, szállókon tartják a magyarok az illegális bevándorlókat, néha elszállítják a határig is őket – mondta az osztályvezető. Az embercsempész hálózatok 8-12 tagból állnak, ebből négy az állandó ember, a többiek a szállítók. A bűnszervezetek feltérképezése nem könnyű feladat, általában a tagállami együttműködés hozza meg a sikereket. – Ahhoz, hogy egy ilyen bűnszervezetet lebuktassunk, a hazai bűnügyeket alaposan kell tanulmányoznunk, figyelnünk kell arra is, hogy a többi tagállamban hány illegális bevándorló jutott be. Ha Németországból olyan információk érkeznek, hogy másfélszeresére ugrott az elfogott afgán migránsok száma, akkor tudnunk kell, hogy ezek a migránsok Olaszország vagy Magyarország felől érkeztek-e – fejtette ki Boross. – Ha hamis okmányokkal dolgoznak az embercsempészek, például olyan esetekben, ha repülővel utaztatják a megrendelőt, akkor vizsgáljuk, hogy ezek milyen jellegűek. Harminc-negyven okmány után tudjuk azt elmondani, hogy nagy valószínűséggel ezt hazánkban hamisították, ugyanazzal a módszerrel és géppel – fűzte hozzá az osztályvezető.
Az elfogott vietnami embercsempészek 7-10 ezer eurót kértek azért, hogy a migránsokat Nagy-Britanniába vigyék. – Az illegális bevándorlók az útnak csak a felét fizették ki, a fennmaradó összeget pedig marihuánaültetvényeken munkával próbálták kiegyenlíteni – ismertette az alezredes, aki szerint az ilyen megállapodás a kínaiaknál, vietnamiaknál gyakori. – Rengeteg kínait dolgoztattak az utóbbi években halálra, a marihuánaültetvények mellett illegális varrodákban is folyik a kizsákmányolásuk. A bérkoldulás, a prostitúció vagy egyéb feketemunka is divat – sorolta a lehetőségeket Boross. – Sokan napokat dolgoznak egy-két euróért, amiből a bűnszervezet tagjai levonják még a szállás díját is. Ez egy ördögi kör, hiszen rengeteg évet kell ahhoz dolgoznia a migránsnak, hogy egyszer elengedje őket a szervezet – hívta fel a figyelmet az osztályvezető.
Az elfogott bevándorlók két csoportját különböztetik meg a hatóságok. Az egyik ágba azok sorolhatók, akik az embercsempész szervezettel megállapodnak, a bűnözői kör pedig garanciát vállal kijuttatásukra. – Megígérik az illegális bevándorlóknak, hogy ha az akció sikertelen lenne, és elfognák őket, akkor a befogadóállomásról szállítják tovább a migránsokat a célállomásra – mondta Boross. A törvénytelenül bevándorlók másik csoportjába azok tartoznak, akik megijednek, és szeretnének vallomást tenni, de általában érdemi információval nem tudnak szolgálni. – A bűnszervezet tagjai maszkban találkoznak a megbízóikkal, és akció közben a sétáltatók nem beszélnek, a határon is csak intenek a migránsoknak, és elkísérik őket a zöldhatáron a másik oldalra. Az illegális bevándorlók ezután felhívnak egy mobilt, aminek a számát korábban már megkapták, de szóbeli kommunikáció ekkor sincs. Percekkel később viszont megérkezik a szállítóautó vagy -busz, ami például Magyarországon keresztül Ausztriába viszi az illegális bevándorlókat. Ilyen esetekben a migráns nem tud mit mondani, esetleg a csempészek számáról van információja – tájékoztatott Boross.
A nyomozó szavaiból kiderült: egy embercsempészéssel foglalkozó szervezet évente akár ötszáz embert is ki tud juttatni, ha ezt beszorozzuk háromezer euróval, a kijutás díjával, akkor látszik, hogy mennyire jövedelmező lehet ez az üzlet, és ez ad magyarázatot arra is, hogy miképpen van lehetőségük csúcstechnológiát alkalmazni. A csempészek saját wifi-hálózatot használnak, laptopokon érintkeznek, így lehallgatni sem lehet őket. – A koszovói csempészek sok honfitársukat viszik ki Ausztriába úgy, hogy csak Körmendnél kapcsolják be a telefonjukat, aminek cellainformációit bemérhetjük. Lemennek a szerb határszakaszra, ahol lassítanak, és itt beugrálnak a mozgó járműbe a határsértők, majd visszafordulnak az autópályára. Ausztria közelében pedig már nem használják a telefont, hanem adóvevőkön érintkeznek – vázolta a bűnözők trükkjeit Boross. Hozzátette: vannak olyan csempészútvonalak, amiket csak VIP-vendégek használhatnak, például alkalmi bűnelkövetőket, specialistákat szállítanak, akik miután elvégzik a munkát, egy pillanat alatt eltűnnek.