Összefogtak a cégek

Magad uram, ha nincs szolgád – mondhatnák azok a magyar kis- és középvállalkozások, amelyek az egy éve tartó gazdasági válságban a kormánytól remélt mentőöv híján önerőből nekiláttak, hogy megmentsék a hazai piacon bukdácsoló, családok megélhetését jelentő kisboltokat.

Tovább esett a kiskereskedelmi forgalom. Augusztusban tovább esett a hazai kiskereskedelmi forgalom, a kiskereskedelmi üzletek változatlan áron számított eladási forgalma – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2009 első nyolc hónapjában 4,2, augusztusban 7,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2009. augusztusban a kiskereskedelmi eladások volumene 0,7 százalékkal mérséklődött az előző havihoz képest. Júliusban a havi visszaesés magasabb, 2,4 százalék volt, az egy évvel korábbihoz viszonyítva azonban az augusztusinál kevésbé, 6,7 százalékkal csökkent a forgalom. Tavaly augusztusban a volumen júliushoz képest 0,2 százalékkal, az egy évvel korábbihoz képest 1,4 százalékkal csökkent. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek változatlan áron számított forgalma 2009 első nyolc hónapjában 3,4, augusztusban 6,6 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem augusztusi eladásai 0,9 százalékkal mérséklődtek az előző havihoz viszonyítva.

Miközben hónapok óta képtelen kimászni a gödörből a magyarországi kereskedelem, s a forgalmi adatok minden területen kétszámjegyű veszteségeket mutatnak, egyre több magyar vállalkozás ismeri fel, hogy szövetségbe tömörülve nagyobb piaci erővel bírnak a multinacionális társaságokkal szemben. Nemrég a hazai barkácspiac kis- és közepes vállalkozásai alapítottak érdekszövetséget Ezermester Magyar Barkács Kereskedelmi Szolgáltatói és Ügynöki Kft. néven. Céljuk, hogy megőrizzék versenyképességüket a Magyarországon jelen lévő multiláncokkal szemben, ennek érdekében a kkv-k védelmét szolgáló üzleti stratégiát dolgoztak ki, és beszerzéseikkor előnyben részesítik a hazai gyártású termékeket.
– A Magyarországon jelen lévő multinacionális barkácsáruházláncok a piac mintegy 55 százalékát tudhatják magukénak, s évente hozzávetőlegesen 165-170 milliárd forint forgalmat bonyolítanak. A kisebb vállalkozások aránya 45 százalékot tesz ki, amelyek az öt multinacionális lánc összesen 64 barkácsáruházával próbálják felvenni a versenyt – mondta el Bakos Miklós, a kezdeményezés ötletgazdája. Úgy véli, azért van szükség összefogásra, mert a multinacionális barkácsláncok a hazai piacon óriási előnyben vannak a magyar vállalkozásokkal szemben. Így például a tőkeerősség, az adómentesség, a beszállítókkal szemben kiharcolt rendkívül kedvező feltételek, valamint a széles áruválaszték mind a multik előnyére válik, míg erős márkanév és nagy forgalom nélkül labdába sem rúghatnak a magyarok által működtetett, kisebb üzletek. Holott nagyjából 8-10 ezer család megélhetését biztosítják az önálló barkácsboltok, ezért a talpon maradáshoz közös beszerzésre és egységes reklámra van szükségük – állítja az Ezermester Magyar Barkács Kft., amely egyfajta közvetítői, ügynöki szerepet tölt be tagjai között.
– Szeptember elején kezdtük a szervezést, jelenleg 16 társult tagunk van, de év végére 75 barkácsboltot szeretnénk a tagok között tudni, mivel igazán kedvező kereskedelmi tárgyalásokat nagyobb táborral bonyolíthatunk le – fejtette ki Bak Péter, a kft. ügyvezetője. A tagok közös beszerzéssel oldják meg az árupótlást, s a forgalom egy százaléka a kft. közvetítői jutaléka lesz, amely lehetővé teszi a fejlesztéseket, az együttműködés további elmélyítését, valamint az oktatást. A forgalom másik egy százaléka a csatlakozott üzleteknek jár vissza.
– A multik nem fojtják el a magyar barkácspiacot, mert az nem is létezett – véleményezte lapunknak a magyar összefogásról szóló hírt Szita Mária, a Praktiker beszerzési igazgatója. Úgy véli, a piacot a nagy barkácsáruházak lendítették fel, előttük ugyanis csak a tüzépek és az Ezermester, illetve a kertészeti profilú Hermes boltok léteztek, igen szűkös kínálattal. A vevőnek üzletről üzletre kellett „zarándokolnia”, ha több mindent akart venni, a választék pedig a jelenlegi töredékét sem érte le – jegyezte meg az igazgató, hozzátéve: egyelőre nehezen mérhető fel, hogy a Praktiker szempontjából mekkora lesz ez az új erő, s egyáltalán, működőképes-e.
– Nem tekintjük ellenségnek a kisebb boltokat, s tudatosan semminemű harcot nem folytatunk ellenük, hiszen ők más koncepciót folytatnak már csak a méretüknél fogva is. Megjegyzem ugyanakkor, hogy a kisebb boltok áfa és számla nélküli „akcióival” szemben sokszor éppen a barkácsáruházak nem tudnak mit kezdeni – fűzte hozzá Schlemmer Zoltán, a Praktiker értékesítési igazgatója.