Piacszerzés uniós módra

A gazdag uniós tagországok piacszerzési akcióit szolgálják a hazai baromfi 50-70 százalékos szalmonellafertőzöttségéről szóló hírek – vélik a tenyésztők. A szigorú uniós előírásokat már jövőre teljesíteni kell, ám a szükséges fejlesztésekhez szinte képtelenség előteremteni a pályázatoknál előírt önrészt.

Dénes Zoltán
2009. 11. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy uniós szabály szerint jövő év végétől nem kerülhet a polcokra olyan baromfihús sem, amelyben az emberre veszélytelen szalmonellafajt mutatják ki. Emiatt a baromfitermelők újabb jelentős technológiai beruházásokra kényszerülhetnek. Ugyanakkor a termelők szerint mindez csak a régi tagországok újabb piacszerzési akciója lehet. Lapunk megkeresésére Tóth József, a Magyar Baromfitermelő Alföldi Egyesületének elnöke is azon véleményének adott hangot, hogy az unió gazdagabbik fele feltételezhetően ezzel igyekszik megtizedelni a kelet-európai, „újonnan” csatlakozott országok baromfiállományát. Nem tagadva, hogy a szalmonellabaktérium előfordul a hazai baromfiban – miként az unió bármely tagországában is ez a helyzet –, a szakember felhívta a figyelmet arra, hogy e baktériumnak is több mint kétezer variánsa él környezetünkben. Ezekből kettőről mondhatjuk ki azt, hogy veszélyt jelenthetnek az emberre, ráadásul csakis akkor, ha nyersen esszük meg a fertőzött csirkehúst. A baktérium elterjedtségével kapcsolatos legfrissebb híreket sem tartotta pontosnak a gazdálkodó, mivel meglátása szerint már nagyon sok termelő felújította a telepét, hiszen az életben maradás csak az előírások teljesítésével lehetséges.
Tekintettel arra, hogy a baromfitenyésztést, -feldolgozást a takarmánygyártástól a végtermékig ellenőrzik, nehezen lehet mást gondolni, minthogy e mostani hercehurca is egy az unióban alkalmazott szokásos piacszabályozó eszközök közül – mondta az alföldi egyesület elnöke. Feltételezése szerint emiatt a közösség keleti felén a baromfitartó telepek nagy része tönkremegy. Ugyanakkor – tette hozzá – inkább az a bosszantó, hogy a magyar tenyésztőket sújtó uniós jogszabályokat a hazánkat képviselő politikusok is tudomásul veszik, sőt megszavazzák. De ettől függetlenül a hazai termelők folyamatosan igyekeznek megfelelni az elvárásoknak, s ezért még az utóbbi időkben is jelentős fejlesztéseket vittek véghez, ezért is furcsa az ötven-hetven százalékos fertőzöttségről szóló hír – mondta Tóth József, aki egyúttal a Délbaromfi Délalföldi Baromfitermelők Szövetkezet ügyvezető igazgatója is. Tájékoztatása szerint a negyven termelőt összefogó szövetkezet – amely 10-11 baromfitelepet működtet – az elmúlt időszakban egymilliárd forintos fejlesztésbe kezdett, csak azért, hogy a legutóbbi környezetvédelmi előírásoknak megfeleljenek. A baromfiárak a válság miatt alacsony szintre zuhantak vissza, ezért a tenyésztők többsége veszteséges lesz. Ilyen körülmények között – tette hozzá a szakértő – igen nehéz, leginkább lehetetlen előteremteni újabb forrásokat arra, hogy további, az unió által követelt technológiai fejlesztéseket vigyenek véghez. Bár pályázati lehetőségek vannak, a szükséges önrészt szinte lehetetlen előteremteni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.